Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)

III. fejezet. Iparjogvédelmi együttműködés a KGST államok között

folyamán kezdett foglalkozni a felfedezésekkel kapcsolatos nemzetközi kérdésekkel. A KGST együttműködés tehát átfogja az iparjogvédelem teljes területét és az egyes országok részéről ebben az együttműködésben a Párizsi Uniós Egyezmény 12. cikk (1) bekezdésében megjelölt külön iparjogvédelmi hatóságai vesznek részt.)

Az értekezlet létrehozásával egyidejűleg a KGST Tanács Végrehajtó Bizottsága jóváhagyta az értekezlet ügyrendjét és ebben pontosan körvonalazta annak hatáskörét is. Az értekezlet célját a következőkben határozta meg: gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés további elmélyítése, kiszélesítése és tökéletesítése a szocialista gazdasági integráció fejlesztése, újítási javaslatok, védjegyek, ipari minták, használati minták és eredetmegjelölések jogi oltalmával és hasznosításával kapcsolatos, valamint e kérdésekkel összefüggő egyéb és a tagországokat kölcsönösen érdeklő kérdések tanulmányozása, kidolgozása és folyamatos megoldása útján. Tekintette] arra, hogy a KGST legfontosabb célkitűzései a nemzetközi gyártás hasznosítás és gyártási együttműködés megvalósítására, közös és kooperációs kutatásokra, államokközi és nemzetközi gazdasági szervezetek és közös vállalatok létesítésére, valamint tudományos műszaki eredményeknek a KGST tagországok közötti átadására irányul, az értekezlet feladatát képezi, hogy az említett együttműködés kapcsán jelentkező iparjogvédelmi jogi kérdések szabályozására javaslatokat dolgozzon ki.

Műszaki eredmények fokozottabb hasznosítása érdekében az ügyrend előírja, hogy az értekezlet feladata a fontosabb találmányokra vonatkozó információcsere megszerzése.

Az ismertetett feladatok elvégzése érdekében feltétlenül célszerű, ha az együttműködő országok iparjogvédelmi jogszabályaikat közelítik és ahol ez kívánatosnak tűnik, egységesítik. E feladatok elvégzését is az ügyrend az Értekezlet hatáskörébe utalja. Az ügyrend alapján további fontos feladata az Értekezletnek a találmányok szocialista típusú oltalmi formájának az érdekelt KGST tagországok általi kölcsönös elismerésével kapcsolatos kérdések vizsgálata, tanulmányozása és javaslatok kidolgozása.

Tekintettel arra, hogy iparjogvédelmi együttműködés a szabadalmi információ és dokumentáció nélkül alig képzelhető el, e kérdések, valamint a kölcsönös segélynyújtás és szakember képzésének kérdése is az Értekezlet hatáskörébe tartozik.

A KGST együttműködés célja olyan kérdések megoldása, mely az összes tagországokat vagy legalábbis azok legtöbbikét érinti. Ennek alapján az Értekezlet hatáskörébe tartozik, hogy a tudományos felfedezések, találmányok, újítások, védjegyek, ipari és használati minták, valamint eredetmegjelölések oltalmával és hasznosításával összefüggő kérdések területén segítse elő a tag-120