Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
találója részére kifizetett díjakat az újítási díjak elszámolásával kapcsolatos szabályok szerint kell elszámolni. Külön rendelkezés vonatkozik azokra az újításokra, amelyekre szabadalmat kértek. A szabadalmazásra benyújtott újítások dijai a 700/2/—1971. PM VI. sz. számviteli közlemény szerint (Pénzügyi Közlöny 1971. évi 20. sz.) a költségek terhére számolhatók el, ha azonban az újítás tárgyát képező' megoldást tartalmazó szabadalmi bejelentést az OTH elutasította, a költségként elszámolt összegeket a részesedési alap terhére kell átvezetni. Az újításhoz hasonlóan, a feltaláló is részt vehet a találmány elterjesztésében és hozzájárulhat a találmány értékesíthető'vé tételével kapcsolatos tevékenységekhez. Az előzőkben szó volt arról, hogy díjazási rendelet értelmében értékesítésen nemcsak a licencengedély adását vagy a találmány, illetőleg a szabadalom átruházását kell érteni, hanem e fogalomhoz tartozik a találmány tárgyának a gazdasági tevékenység körében való rendszeres előállítása, használata és forgalomba hozatala. Ez viszont annyit jelent, hogy a feltaláló tevékenysége ,,az értékesíthető vé tétel keretében” kiterjedhet a kivitelezésre alkalmas rajzok, kísérleti darabok elkészítésére, művezetésre, betanításra stb. Amennyiben a feltaláló ilyen tevékenysége szükséges, a munkaadó és a feltaláló vagy a feltaláló díjra vonatkozó szerződésben vagy külön szerződésben állapodnak meg a felmerülő költségek és munkadíj megtérítésére. Ha viszont a felek ilyen szerződést nem kötöttek, a feltaláló térítést csak akkor követelhet, ha a munkáltató a feltaláló által létrehozott eredményre, teljesítményre igényt tart és a kifizetett térítés összege kevesebb, mintha a munkákat maga a munkáltató végezte volna el. Ha tehát a feltaláló a munkáltató megbízása nélkül készíti el a kivitelezésre alkalmas rajzokat és a munkáltató erre igényt tart, térítést csak akkor fizethető, ha a rajzokért fizetendő térítés összege kevesebb, mint az az összeg, amelybe a rajzok elkészíttetése vállalaton belül vagy másutt került volna. Ez a korlátozó rendelkezés azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha a felek előzetesen szerződést nem kötöttek. A díjazási rendelet a feltaláló terhére is megállapít egy korlátozást, melynek értelmében a szerződés nélkül végzett munka ellenértéke csak akkor fizethető ki, ha az nem volt munkaköri kötelessége. E rendelkezéseket a díjazási rendelet 5. §-a tartalmazza és ezek kizárólag a költségtérítésre vonatkoznak és nem érintik a feltalálók díjazását. c) Jogvita Nemcsak a találmány szolgálati jellegével, hanem a szolgálati találmányért járó díjazással kapcsolatos minden jogvita eldöntése is bírósági útra tartozik. Mind a találmánnyal kapcsolatban a feltaláló által folyamatba tett polgári 111
