Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
licenc engedélyt adhat alkalmazására stb. Előfordul, hogy a munkáltató a találmányt nem akarja hasznosítani és ezért nem is kér szabadalmi oltalmat. Az is előfordulhat, hogy a munkáltató a szabadalom engedélyezése után dönt úgy, hogy nem hasznosítja a szabadalmazott találmányt. Ha a munkáltató sem a szabadalomra, sem a találmányra nem tart igényt, a találmánnyal, illetőleg a szabadalommal a feltaláló rendelkezhet de csak, akkor, ha ehhez a munkáltató szabadalmas írásban hozzájárul. A munkáltató szabadalmas hozzájárulása nélkül a feltaláló akkor sem rendelkezik a találmánnyal, ha a munkáltató azt egyáltalán nem hasznosítja. Abban az esetben, ha a találmány szolgálati jellegével kapcsolatban a feltaláló és a munkáltató között vita merül fel, a vita eldöntése bírói útra tartozik. b) A díjazás feltételei A Szt. 9. § (3) bek. értelmében a szolgálati találmány feltalálóját díjazás illeti meg, amelyről a 45/1969. (XII. 29.) Korm. sz. rendelet rendelkezik. Ez a rendelet kizárólag a szolgálati találmányért járó díjazásokra vonatkozik. (A továbbiakban: díjazási rendelet.) A díjazási rendelet értelmében a feltaláló díjra jogosult az érvényes szabadalmi oltalom alatt álló szolgálati találmány feltalálója. E rendelkezés értelmében tehát feltalálói díj nem fizethető, ha a szabadalmi oltalom megszűnt, pl. mert az oltalmi idő lejárt vagy a szabadalmat megsemmisítették. A fenti főszabállyal szemben kivételt képez az, amikor a szabadalmi oltalom megszűnése esetén is jár a feltalálói díj. Ez két esetben lehetséges: akkor, ha — a szabadalmi oltalom a munkáltató lemondása, vagy — az évi fenntartási illeték fizetésének elmulasztása miatt szűnt meg. A feltaláló tehát ilyenkor jogosult a feltalálói díjra. E rendelkezés célja, hogy a feltalálót ne érje hátrány abban az esetben, ha a szabadalom csak azért szűnt meg, mert az oltalmat a munkáltató nem volt hajlandó fenntartani, vagy mert az oltalom a munkáltató hanyagsága következtében szűnt meg. Az előzőekben említés történt arról, hogy a szolgálati találmány jogosítottja a munkáltató. Ebből következik, hogy a munkáltató jogosult a szabadalom megszerzésére, de joga van arra is, hogy ne kérjen szabadalmi oltalmat. Ha viszont szabadalmi oltalom kérésére nem kerül sor, ez hátrányos lehet a feltaláló részére, mert szabadalmi oltalom nélkül a fent ismertetett rendelkezés alapján feltalálói díjat nem lehetne fizetni. E rendelkezés alól biztosít kivételt a díjazási rendelet 1. § (2) bek. c) pontja, melynek értelmében, ha a munkáltató 105
