Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
valósított találmányra”, létező növényfajtára vonatkozik. Annak megállapítása pedig, hogy a létező növényfajta szabadalmazható-e, csak úgy lehetséges, ha azt termesztik. Egyedül csak a termesztés alapján lehet bizonyítani a bejelentésben közölt megkülönböztető alaktani, élettani vagy egyéb tulajdonságokat, valamint a fajta egyneműségét és viszonylagos állandóságát. Fajtabejelentés esetén tehát a „leírásnak legalább a bejelentett növényfajta szabatos leírását kell tartalmaznia, mely lehetővé teszi a megkülönböztető alaktani és élettani jellemzők felismerését [Vr. 34. § (2) bek.]. Az ipari találmány leírásától eltérően a fajta leírásában nem kell közölni a nemesítési eljárást olyan részletességgel, melynek alapján szakember a fajtát létrehozhatná, ennek nem is volna értelme, — az előzőekben erre már utaltunk. Tekintettel arra, hogy fajtánál a vizsgálat leglényegesebb része a szabadalmazhatóság feltételeit megállapító kísérleti termesztés, aminek elvégzésére az OTH megfelelő feltételekkel nem rendelkezik, e feladat elvégzését olyan szervre kellett bízni, mely kisparcellás vizsgálatot tud végezni. A kísérleti termesztést az OTH rendeli el és azt a MÉM által kijelölt Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet végzi el. A Fajtakísérleti Intézet csak vizsgálati eredményeket közöl, dönteni az OTH-nak kell. Abban az esetben viszont, ha a bejelentő a bejelentéshez igazolást mellékel, mely hitelesen bizonyítja a bejelentett fajta újdonságát, egyneműségét és viszonylagos állandóságát, az OTH a kísérleti termesztést nem rendeli el. Az igazolást az OTH csak akkor fogadja el, ha azt megfelelő szakmai színvonallal rendelkező szerv állítja ki (kutatóintézet, egyetem, főiskola stb. Természetesen ha a kutatóintézet saját fajtáját jelenti be, önmaga nem állíthatja ki az igazolást.) A bejelentő részére komoly kedvezményt biztosít a Vr. 33. § (5) bekezdése, melynek értelmében a szabadalmazhatósággal kapcsolatos bizonyítékok benyújtására a bejelentő a bejelentéstől számított legalább négyéves határidő illeti meg. Ez a kedvezmény nem automatikus, a bejelentőnek kérni kell. Ennek a négyéves határidőnek semmi köze nincs a halasztott vizsgálathoz (fajtaszabadalmi bejelentés esetében halasztott vizsgálatot kérni nem lehet) ennek célja, lehetővé tenni a bejelentő részére, hogy a bejelentést már akkor benyújthassa, amikor esetleg az új fajta szaporítóanyag még nem éri el a kívánt minőséget. így biztosítani lehet az elsőbbséget és ezt követően a bejelentő részére 4 év áll rendelkezésre ahhoz, hogy megfelelő szaporítóanyagot nyújtson be a kísérleti termesztéshez. A 4 éves határidőt ezen kívül igénybe lehet venni arra is, hogy valaki külföldön korábbi bejelentést nyújtott be, és ott a kísérleti termesztést megkezdték. Ebben az esetben a bejelentő megvárhatja a külföldi kísérleti termesztés eredményét és azt nyújthatja be az OTH-hoz. Amennyiben a kísérleti termesztést el kell rendelni, annak költségei természetesen a bejelentőt terhelik. 102