Bognár Istvánné et al.: Iparjogvédelem és újítási útmutató (Budapest, 1981)
II. fejezet. Találmányok szabadalmi oltalma
de nem tartalmazhatja a ,,fajta”, ,,kultivár” ,.hibrid” „keresztezés” kifejezéseket vagy ezek fordításait. Amennyiben a bejelentett fajtanév nem felel meg a fenti követelményeknek, az OTH kötelezheti a bejelentőt a fajtanév megváltoztatására, különösen akkor, ha a név megtévesztésre alkalmas. Tekintettel arra, hogy a bejelentésben közölt név fajtanév (fajtaelnevezés), a védjegytörvény (1969. évi IX. tv.) 3. § (3) bek. d) pontja értelmében azonos vagy hasonló áruk tekintetében a szabadalmazott növény- vagy állatfajta neve nem részesülhet védjegyoltalomban. e) Az oltalom hatálya fajtaszabadalom esetén A fajtaszabadalomhoz fűződő oltalom hatálya lényegesen eltér az ipari szabadalmi oltalom hatályától. Mind a kettő kizzárólagos jogot biztosít, de másra vonatkozik a kizárólagos jog az ipari szabadalomnál, mint a fajtaszabadalomnál. A Szt. 68. § (1) bekezdés értelmében ,,a növényfajtákra adott szabadalom alapján a szabadalmasnak — a jogszabályok keretei között — kizárólagos joga van arra, hogy az új növényfajta ivaros vagy nem ivaros szaporítóanyagát — ilyenként kereskedelmi forgalombahozatal céljára — termelje, — eladja, — kereskedelmi forgalomba hozza, — e tevékenységre másnak engedélyt (licenciát) adjon.” Az ipari találmánynál a szabadalom kizárólagos hasznosítására vonatkozó jog, a fajtaszabadalomnál e jog a szaporítóanyagnak szaporítóanyagkénti kereskedelmi forgalombahozatal céljára szolgáló termelésére, eladására és kereskedelmi forgalombahozatalára, valamint e tevékenységekre irányuló engedély adására korlátozódik. E rendelkezés annyit jelent, hogy a szabadalmastól megvett szaporítóanyagot fel lehet használni, pl. ipari célokra (búzát liszt céljára, árpát sörgyártás céljára), de a szaporítóanyagot szaporítás céljára kizárólag csak a szabadalmas engedélyével lehet felhasználni és a szabadalmas ezt az engedélyt természetesen díj fizetésétől (licencdíj) teheti függővé. A fenti rendelkezésben a „kereskedelmi forgalombahozatal céljára” kifejezés azt jelenti, hogy a kizárólagos jog pl. a személyes használatra nem terjed ki. Ebben megegyezik az ipari ás a fajtaszabadalom hatálya. Ugyancsak e kifejezés következménye az, hogyha a vevő a szaporítóanyagot megveszi és azt a következő évben pl. a saját gazdaságában szaporítóanyagként használja abból a célból, hogy a termést nem szaporítóanyagként hozza forgalomba, ez az 7 97
