Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

illeti meg. A továbbiakban pedig azt mondja ki. hogy az újító díjazására a gazdálkodó szervezettel kötött szerződése az irányadó, melyben a rendelettől való eltérés is megengedett.

Az előny általános értelemben az újítás hasznosítása, átadása folytán jelentkező valamennyi közvetlen és közvetett hatást felölelő gyűjtőfogalom Az újításból származó előnyök körét legpontosabban egyedileg lehet meghatározni. Célszerű tehát, ha a gazdálkodó szervezetek meghatározzák a náluk jelentkező előnyök szokásos formáit. (Az újítások kritériumainál már említettük, hogy mit célszerű vizsgálni az előny számbavételekor, valamint azt is, hogy az előny közvetlenül és közvetve is jelentkezhet, mindkét formájában pénzben mérhető és nem mérhető módon.)

A díj megállapításának másik, korábban nem szabályozott tényezője az újítói hozzájárulás, mely alkalmas annak kifejezésére, hogy az előny részben az újító, részben a munkáltató tevékenységének eredményeként jelentkezik. Az újító a szellemi alkotás létrehozásával, a munkáltató pedig az alkotás értékesítésével kapcsolatos vállalkozói tevékenységével járul hozzá az előny létrejöttéhez. A díj mértékének meghatározása során tehát - a korábbi szabályozásban előírt díjkulcsok helyett - az szolgál kiindulási alapként, hogy mekkora az újítói hozzájárulás aránya az előny keletkezésében.

A díjmegállapítás vetítési alapja a felek megállapodása alapján a jelentkező előnyök bármelyike lehet. A gyakorlatban ilyen lehet pl. a mérleg szerinti eredmény, a bruttó fedezet, az árbevétel, vagy az ún. analógia módszer alkalmazásával figyelembe vehetők a licencforgalomban szokásos díjviszonyok. A hasznosítás más részére történő engedélyezése, átruházása, illetve az újítás átadása esetén az átadónál jelentkező pénzben mérhető előny a szokásos vetítési alap.

A vetítési alapból az újítói hozzájárulás arányában határozható meg a díj mértéke. Az újítói hozzájárulás mértékének megállapításakor mindig az újítás szerinti megoldás létrehozásával kapcsolatos alkotó tevékenységből kell kiindulni. Nem vehető figyelembe előny vonatkozásban olyan tevékenység, amelynek anyagi elismerésére az újító munkabérében vagy közreműködői díjában kerül sor.

92