Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)
Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme
A jogalapításhoz tehát elegendő a megoldás lényegének ismertetése, ennél részletesebb, teljesebb kidolgozottságot a gazdálkodó szervezet nem követelhet meg. A rendelet hatálybalépése előtti gyakorlatnak megfelelően (amikor is a vállaltoknak újítási naplót kellett vezetniük), praktikus szempontokból természetesen ma is célszerű a beérkező újítási javaslatról a gazdálkodó szervezeteknek olyan kifejezetten újítási vagy egységes iparjogvédelmi nyilvántartást (naplót) vezetni, amely tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek az újítások megfelelő elbírálásához szükségesek. Az ügyviteli rendnek olyannak kell lenni, hogy az megfeleljen a gazdálkodó szervezet sajátosságainak, tegye lehetővé a gyors és alapos ügyintézést. A gazdálkodó szervezet továbbá azt is meghatározhatja, hogy az újítási javaslatot milyen szervezeti egységhez és milyen módon lehet benyújtani. A beérkezett újítási javaslatokról való döntés kétféle lehet: ha az újítás megfelel a jogi ismérveknek akkor a gazdálkodó szervezet elfogadja, ha nem fel meg, akkor elutasítja. A javaslat elfogadása nem jelenti egyben azt is, hogy a gazdálkodó szervezet a javaslatban foglalt megoldást hasznosítani is fogja vagy átadja, erről ugyanis szabadon [ dönthet. A rendelet a döntések meghozatalával kapcsolatban sem ír elő eljárási szabályokat. (így pl. nem írja elő az indokolási kötelezettséget, nem állapít meg határidőket, nem szabályozza a panasz lehetőségét, a kisebb jelentőségű újítások egyszerűsített elbírálási rendjét stb.). A gazdálkodó szervezet ugyanakkor az ilyen és hasonló kérdéseket vagy más ügyintézéssel kapcsolatos szabályokat saját hatáskörébe megállapíthat. Az újítási tevékenység szervezeti feltételeinek kialakítása is adott gazdálkodó szervezetre van bízva. Az elbírálási hatáskört pl. kialakíthatják egyszemélyi vagy bizottsági formában, az újítási (iparjogvédelmi) ügyek intézését megszerezhetik centralizált vagy decentralizált formában. A döntési jogköröket is meg lehet osztani pl. a javaslattevők beosztásától, munkakörétől, az újítási 89
