Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem

lom, a használati mintaoltalom, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, az újítás, valamint sajátos eltéréssel, tág értelemben az ipari mintaoltalom.

Polgári jogi jellegűnek minősíthetők, ezért az iparjogvédelem körébe sorolható alvállalat- és árujelzők jogaXa kereskedelmi név védelme, a védjegyoltalom, a földrajzi árujelzők), bár hangsúlyozni kell, hogy ezek az intézmények nenLüiinösíthetök szellemi alkotásokjoltalmát szolgáló jogintézményeknek.

Végül legtágabb értelemben szokás az iparjogvédelem részeként említeni ajyersenyjog (tisztességtelen verseny) szabályait. Ezzel kapcsolatban nézetűnk az, hogy - elfogadva ugyan e jogterület alapvetően polgári jogi jellegét - ez a joganyag nem illeszthető be az iparjogvédelem intézményrendszerébe, ezért e helyütt nem tárgyaljuk, erre majd a Kereskedelmi jog c. tantárgy keretében fog sor kerülni.

Az iparjogvédelem jogviszonyai tekintetében különböző szakaszokat különböztethetünk meg:

Az alkotás létrehozásáig terjedő szakaszban a jogi szabályozásnak színvonalas, társadalmilag hasznos alkotások létrehozását kell ösztönöznie. Erre szolgálnak pl. a kutatási szerződések, vagy más megbízások, amelyek elősegítik, befolyásolják az alkotó tevékenységét. Az ilyen jogviszonyok tehát relatív szerkezetűek. A jogi oltalom biztosítása jelenti a második, egyben legfontosabb szakaszt, melyet alapjogviszonynak is tekinthetünk. Ezek abszolút szerkezetű, negatív tartalmú jogviszonyok, amelyek a jogviszony jogosultjának kizárólagos jogot biztosítanak arra. hogy pl. a szabadalommal védett találmánnyal, védjeggyel. ipari mintával stb rendelkezzék, míg mások az alkotáshoz fűződő érdekek tiszteletben tartására kötelesek.

Végül a felhasználás jogviszonyai szintén szerződéses viszonyok (ezért relatív szerkezetűek és pozitív tartalmúak), melyek alkalmasak arra, hogy az alkotások minél előbb gyakorlati felhasználásra kerüljenek pl. licencia-szerződés útján.

Tekintettel arra, hogy a létrehozási és felhasználási szerződéseknek igen komoly szerepe van az iparjogvédelem területén, ezért a jegyzet az „iparjogvédelmi szerződések” körében ismerteti a kutatási-, a licencia-, valamint a know-how szerződések legfontosabb szabályait is.

Az iparjogvédelem nemzetközi vonatkozásaival nem kívánunk részletesen foglalkozni. Azt azonban feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy

8