Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

Hangsúlyozni kell, hogy a szabadalmi oltalom a megadó határozat jogerőre emelkedésével keletkezik és csak ennek hatálya konstitutív, a szabadalmi okirat kiadásának, a lajstromba történő bejegyzésnek, va­lamint a hatósági tájékoztatásnak nincs konstitutív hatálya. A MSZH a megadott szabadalmakat továbbá az ezekkel kapcsola­tos jogokat és tényeket bejegyzi szabadalmi lajstromba. Ezen túlme­nően az MSZH a közzétett szabadalmi bejelentésekről is nyilvántar­tást vezet. Mindkét nyilvántartás nyilvános, azokat bárki megtekintheti és az azokban foglalt adatokról - díj ellenében - másolatot kérhet. Mindkét nyilvántartásra vonatkozó közös szabály, hogy azokba csak az MSZH vagy a bíróság jogerős határozata alapján lehet bejegyzést eszközölni. Mint már utaltunk rá, a szabadalmi lajstromba történő bejegyzésnek nincs konstitutív hatálya, de legitimáló és közbizalmi hatásáról min­­* denképpen szót kell ejteni. A szabadalmi lajstrom legitimáló hatása abban áll, hogy a lajst­rom aktív és passzív irányban egyaránt igazolással szolgál a szabadalommal kapcsolatban indított akár peres, akár peren kí­vüli eljárásokban mind az MSZH, mind a bíróságok előtt. Aktív irányban ez annyit jelent, hogy a szabadalmon alapuló igényeket csak az, vagy annak jogutódja érvényesítheti, akinek ez irányú joga a lajstromból kitűnik. Passzív irányban a szabadalmi jog ellen induló eljárásokat az ellen kell indítani, akinek jogosultsá­ga a lajstrom szerint fennáll. (Kivételt képez az öröklés esete, ugyanis a szabadalommal kapcsolatos eljárásokat akkor is az örökös ellen kell lefolytatni, ha az a lajstromba még nincs beje­gyezve.) A szabadalmi lajstrom közbizalmi hatása annyit jelent, hogy a jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a szabadalmi oltalommal kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a szabadalmi lajstromba be­jegyezték. 57

Next

/
Thumbnails
Contents