Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

Ha a szabadalmas a szabadalmi bejelentés napjától számított négy év, illetve - ha ez hosszabb - a szabadalom megadásától számított három év alatt a találmányt az ország területén a belföldi kereslet kielégítése érdekében nem hasznosította, erre komoly előkészületet nem tett. és másnak sem adott hasznosítási engedélyt, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetnek - kérelmére - kényszerengedélyt kell adni. kivéve ha a szabadalmas mulasztásátigazolja. (Szt. 31. §)

A hasznosítási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye tehát a kényszerengedély, másképpen kényszerlicencia megadásának a lehetősége, de természetesen csak akkor, ha annak törvényi feltételei egyébként fennállnak. f Ezen feltételek a következők:- A szabadalmas a találmányát egyáltalán nem, illetőleg nem a szükséges módon és mértékben hasznosítja.

Hasznosításnak minősül, ha maga állítja elő és forgalmazza a találmány tárgyát, illetve ha erre másnak engedélyt (lincenciát) ad. Az is hasznosításnak minősül, ha a terméket nem az országban állítja elő, de import útján biztosítja a tennék forgalmát.- A szabadalmas a törvényben biztosított ésszerű türelmi időn belül a hasznosítást nem kezdi meg, illetve erre komoly előkészületet nem tesz.

Ez a türelmi idő a szabadalmi bejelentéstől számított 4 év, illetve - ha ez hosszabb - a szabadalom megadásától számított 3 év. Ha ezek a határidők eltelnek, még akkor is elhárítható a kényszerengedély, ha a szabadalmas mulasztását kellőképpen igazolja.- Végül előfeltétele a kényszerengedély kérésének és megadásának, hogy a szabadalmas másnak sem adott önként hasznosítási engedélyt, licenciát.

a/ Kényszerengedély a hasznosítás elmulasztása miatt

b/ Kényszerengedély a szabadalmak függősége miatt

Ha a szabadalmazott találmány másik szabadalom (gátló szabadalom) megsértése nélkül nem hasznosítható, a függő szabadalom jogosultjá-45