Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)

Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme

A szabadalmastársak a találmány egészének hasznosítására (a szabadar lom átruházására vagy licenciaszerződés megkötésére) harmadik szeméh' részére csak közösen adhatnak engedélyt. Ha ehhez valamelyik szabadalmastárs nem járul hozzá, nyilatkozata - a joggal való visszaélésre vonatkozó szabályok alkalmazásával - bírói ítélettel pótolható.

.Az egyik szabadalmastárs saját hányadáról le is mondhat. Ilyenkor a lemondó hányadára a többi szabadalmastárs joga - részesedésük arányában - kiteljed. Ezt nevezzük szabadalmi „növedéki jognak”.

2.2. A szabadalmi jogviszony tartalma

2.2.1. A feltaláló személyhez fűződő jogai

Az iparjogvédelem körében általában - így a találmányokkal kapcsolatban is - többnyire a gazdasági, vagyoni szempontok kerülnek előtérbe és csak másodsorban jutnak érvényre a jogi szabályozás által a személyiségi érdekek. Ettől függetlenül megállapíthatjuk, hogy az alkotó embert megillető erkölcsi elismerés leginkább a személyhez fözödő jogosultságok meghatározásában fejeződik ki.

A személyhez fűződő jogok a találmányi-szabadalmi jogban a szerzői joghoz képest sajátosan érvényesülnek

A feltalálót megilleti a névjog, a feltalálói minőségének elismeréséhez való jog A feltaláló a Polgári Törvénykönyv szerint léphet fel azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja

A feltalálót megilleti az a jog is. hogy a szabadalmi iratok őt e minőségében feltüntessék. Ez a jogosultság a feltalálót akkor is megilleti, ha nem ő a szabadalmas (pl szolgálati találmányok esetén).

A né\jog negatív értelemben is megilleti a feltalálót, ugyanis mellőzni kell a feltaláló nevének feltüntetését a nyilvánosságra kerülő szabadalmi iratokon, ha ö ezt írásban kén.

A feltaláló joga szabadon dönteni abban a kérdésben, hogy nyilvánosságra hozza-e a találmányát vagy titokban tartja, (titokban tartás25