Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)
Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme
elsajátítható gondolat, mely a tudományt és technikát gazdagító megoldást kell, hogy jelentsen. (Lontai) A találmány és a szabadalmazható találmány megkülönböztetése azért fontos, mert a feltalálót a szabadalmazástól függetlenül is különböző jogosultságok illetik meg. Az Szt. 1. §-a szerint „szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány”. A törvény a szabadalmazható találmány definiálása után további részletes leírást, magyarázatot ad minden egyes kritériumot illetően akként, hogy egyfelől pozitív feltételeket fogalmaz meg, másrészt kizáró okokat is felsorol. a/ Ami az újdonság követelményét illeti, le kell szögeznünk, hogy a magyar szabadalmi jog szerint a találmánynak abszolút újdonsággal kell rendelkeznie. A találmány akkor új, ha nem tartozik a technika állásához. A technika állásához tartozik mindaz, amely az elsőbbség időpontja előtt írásbeli közlés, szóbeli ismertetés, gyakorlatbavétel útján vagv bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált. (Szt. 2. § (1 )-(2) bek.) Az újdonság követelményének abszolút jellege időbeli és térbeli korlátozás nélkül érvényesül, vagyis az elsőbbségi időpont előtt bárhol a világon és bármikor nyilvánosságra jutott információt ajechnika állásához tartozónak, s így újdonságrontó körülménynek kell minősíteni. Újdonságrontó körülmény bánni lehet, hiszen a törvény úgy fogalmaz, hogy „bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált”, így pl. tömegkommunikációs eszközök (rádió, televízió) útján nyilvánosságra liogott információ is ide tartozik. Az információnak csak elvileg kell bárki számára hozzáférhetőnek lenni, nem szükséges, hogy ahhoz ténylegesen bárki hozzá is jusson. A technika állásához tartozónak kell tekinteni továbbá az olyan korábbi elsőbbségű - belföldi vagy azzal azonos hatályú - szabadalmi, sőt használati mintaoltalmi bejelentés tartalmát is, amelyet a bejelentési eljárásban az elsőbbségi időpontot követően közzétettek, illetve meghirdettek. Kivételt képez ez alól a nemzetközi szerződés alapján közzétett bejelentés, mert ez csak akkor újdonságrontó, ha a bejelentés magyar fordítását külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően benyújtották. (A kivonat viszont nem tartozik a bejelentés tartalmához.) 18 1
