Csécsy György: Iparjogvédelem. Egyetemi jegyzet (Miskolc, 1997)
Iparjogvédelem - I. A műszaki szellemi alkotások jogi védelme
Az innováció piegvalósítási fázisában az alapvető feladat a létrejött találmányok, használati minták, mikroelektronikai félvezetők és egyéb technikai-gazdasági ismeretek oltalmának biztosítása. Fontos szerepet játszanak ezen kívül az áru külső kialakítására vonatkozó ipari minták, amelyek az áru külsejével szembeni tömegigényeket (divat, tetszetősség) egyediesítést szolgálják. A műszaki alkotások körében a vagyoni oldal túlsúlya figyelhető meg. szemben a személyiségi mozzanatokkal, ezek az alkotások erősen gazdaság-centrikusak és az alkotás objektív ismérvei, műszaki hatásai dominálnak. A műszaki alkotásoknak a jogi oltalom aspektusából különböző fajtái léteznek. Az elhatárolás alapja lehet az alkotás sajátos területe, az újdonság foka. a gyakorlati alkalmazhatóság közvetlen vagy közvetett jellege. A jogi szabályozás szempontjából az alábbi alkotásfajtákat különböztetjük meg: felfedezések, találmányok, használati minták, újítások, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának, valamint az iparjogvédelem és a szerzői jog határán elhelyezkedő ipari minta oltalma, továbbá a problematikus know-how jogi oltalma. Mindezekkel - a felfedezések jogi oltalmát kivéve - a jegyzetben részletesen is foglalkozunk. A felfedezésekkel kapcsolatban csupán megemlítjük, hogy felfedezésnek minősül tudományos értelemben eddig nem ismert természeti törvényszerűség felismerése, feltárása. A találmánnyal közös isméiévé az abszolút újdonság megléte, de különbség, hogy a felfedezés a gyakorlatban nem alkalmazható. (Ezen az alapon zárja ki az új szabadalmi törvény a szabadalmazható találmányok köréből a felfedezéseket). A magyar jog a felfedezések jogi oltalmát kifejezetten nem szabályozza, a jogi oltalom a szerzői jog szabályaival biztosítható. A felfedezést tartalmazó tudományos mű esetén érvényesülnek a felfedező személyhez fűződő jogosultságai, de annak felhasználását tekintve nem nyújt kizárólagos rendelkezési jogot, a felfedező díjazásra nem jogosult, azonban a felfedezés alapul szolgálhat dijak, kitüntetések elnyeréséhez. A felfedezések nemzetközi lajstromozására született meg az 1978. évi Genfi Szerződés, melynek elsősorban információs, illetve személyiségi jogokat hangsúlyozó jelentősége van. A tagországok ugyanis - köztük hazánk is - nem vállaltak kötelezett-12 i
