Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

II. Saját védjegyre alapított vállalati védjegypolitika

távoli pontjain és szomszédos baráti országokban egyaránt tör­téntek kísérletek utánzásra, ezek egyértelműen tükrözik az EL­­ZETT védjegyről kialakult világpiaci kedvező értékítéletet. 8. Egyesült Izzó31 Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. budapesti és vidéki gyáraiban mintegy 30 ezren dolgoznak, és az évi termelés meg­haladja a 8 milliárd forint értéket (1980). Az Egyesült Izzónak az USA-ban, Írországban, Pakisztánban és Ausztriában műkö­dik közös vállalata, további nyolc országban pedig önálló keres­kedelmi szervezete. Az Egyesült Izzó a magyar ipar legnagyobb tőkés exportot teljesítő vállalata. A vállalat 1896-ban alakult, mai nevét egy évvel később vette fel. Létrejöttét követően viszonylag rövid idő alatt a wolfram­­kutatás terén olyan kimagasló eredményeket ért el, hogy az úgynevezett nagykristályos technológiát annak idején a világ minden lámpagyárában az Egyesült Izzó szabadalma alapján és az ő segítségével vezették be, beleértve Edison hazáját, az USA-t is. Ezért amikor 1909-ben a vállalat TUNGSRAM védje­gyét kialakította, amely a német wolfram és annak angol meg­felelője, a tungsten szó házasítása, e védjegy valójában a kuta­tási eredmények hasznosítása terén a vállalat által elért ered­ményeket is szimbolizálta. Ma a TUNGSRAM védjegy 123 or­szágban áll oltalom alatt. A TUNGSRAM védjegy, valamint az azt szimbolizáló „T betű kör alakú emblémában” védjegy lajstromozása a világ országai­nak többségében azonban csak az első lépést jelenti a vállalat védj egy politikájában. Ez a jogi aktus, a védjegy oltalmának biz­tosítása csak az alapját képezte annak, hogy a vállalat a védje­gyet, ill. az azzal jelölt terméket ismertté, illetve keresetté tegye. Minthogy az Egyesült Izzó termékei olyan tömegcikkek, ame-31 Felhasznált forrás: Szendrey: Védjegyjog és védjegyhasználat. MKK. Budapest, 1977. 165. old. 89

Next

/
Thumbnails
Contents