Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
II. Saját védjegyre alapított vállalati védjegypolitika
konzorciummal kötött szerződés úgy rendelkezett, hogy a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár jogosult és köteles valamennyi, a licencia alapján gyártott motoron a „Lizenz M.A.N.” utalást alkalmazni és ezeket az utalásokat nyomtatványokon, ajánlatokon és egyéb közzétételeken is feltüntetni. A M.A.N. védjegyre való kötelező utalás tehát megszüntette a RÁBA védjegy egymagában való használatát. A tehergépkocsikra vonatkozó, a M.A.N. céggel négy évvel később kötött kooperációs szerződés ebben a vonatkozásban még tovább megy: azt írja elő, hogy a szóban forgó járművek gyártása és forgalomba hozatala RÁBA—M.A.N. védjegykombinációval történik valamennyi kooperációs tehergépkocsinál. Ekkor tehát a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár már teljes egészében hasznosította a védjegykombináció használatával járó gazdasági előnyöket, sőt a vállalat véleménye szerint mind a M.A.N., mind pedig a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár a kooperáció lényeges elemének tekinti a közismertté vált embléma használatát. A magam részéről — mint kívülálló — azonban inkább úgy fogalmaznék, hogy a védjegykombináció ebben az esetben egyrészt a kooperációt, másrészt a felek egyenjogúságát szimbolizálja és közli a piaccal. A M.A.N. kooperáció megszűnése következtében azután megszűnt a kettős védjegyhasználat: úgy tűnik, hogy 1980 óta a RÁBA védjegy egyre inkább a vállalat imágójává válik. 7. ELZETT29 Az ELZETT MÜVEK éves termelési tervének közel egyharmada exportterv. Ez utóbbin belül a tőkés export jelentős. Olyan nagyvállalat védjegypolitikáját vizsgálom tehát, amelynek nemcsak neve és vállalati védjegye, az ELZETT szó ment át fél évszázada a köztudatba, de amely termelőtevékenységét tekintve is jelentős szerepet játszik az ország külkereskedelmében. 29 Bővebben vö. KG Iparjogvédelmi Tájékoztató, 1979. 3. szám, 31. old. 79
