Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

II. Saját védjegyre alapított vállalati védjegypolitika

tésének másik közismert eszköze, a védjegy árujegyzékének ki­­terjesztése új védjegybejelentés segítségével; ez azonban kívül esik a jelen vizsgálódás körén.) Védjegycsaládok esetén azonban az oltalom kiterjesztése jó­val hatékonyabb, mint a defenzív védjegy esetén, hiszen a véd­jegycsalád valamennyi tagját használják a termékek megielö­­lésére, így a védj egy család minden tagja önálló oltalmat élvez még azokban az országokban is, ahol a jogszabályalkotó a hasz­nálati kényszert előírta. (A szocialista országok közül ilyen Ma­gyarország, a Szovjetunió és Bulgária.) Ezért, ha az előzőekben közölt esettanulmányokból indulunk ki, akkor megállapíthatjuk, hogy a FORTE, az ONGRO, valamint a GRABO szavak köré csoportosuló számos hasonló védjegy olyan csoportosulást (véd­jegycsaládot) képez, amely a védjegyjogi oltalom körét zárttá teszi, s ezáltal annak értékét jelentősen növeli. Minthogy pedig hatályos védjegyjogunk nemcsak az azonos, de a hasonló véd­jegyek használatát is tiltja (ha azok összetéveszthetőek), a véd­jegycsalád által biztosított oltalom köre sokszorosa az egyetlen védjegy által biztosított oltaloménak, de meghaladja a defenzív védjegyek által biztosított oltalom hatékonyságát is. Összefoglalva azt lehet tehát mondani, hogy a védj egy család a jogi oltalom szempontjából magasabb, hatékonyabb kategóriát képvisel, mint a defenzív védjegy. A védjegycsalád tulajdonosa számára biztosított jogi pozíció annyival kedvezőbb, hogy — a használat következtében a védj egy család minden tagja önálló oltalmat élvez, ezzel szemben a defenzív védjegyek által biztosított szélesebb körű oltalom csak esetleges és a legtöbb esetben csak közvetett, hiszen az oltalom a ténylegesen használt védjegyen alapszik; — ha a védjegycsalád egyik vagy másik tagját törlik, vagy használatát megtiltják, a jog megszűnése nem hat ki a védjegy­család többi tagjára, ha azonban a defenzív védjegy által védett és ténylegesen használt „alap” védjegyet törlik, vagy annak használatát megtiltják, úgy esetleg az egész védjegyjogi épít­mény összeomlik; — a használat következtében a védjegycsalád tagjainak jogi 72

Next

/
Thumbnails
Contents