Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
II. Saját védjegyre alapított vállalati védjegypolitika
A GRABO védj egy család ismereteim szerint az egész magyar népgazdaság egyik legfiatalabb védj egy család ja, s talán éppen ezért egyike a legsikeresebbnek is. Érdemes ezért alaposabban megvizsgálni két különösen érdekes kérdést, nevezetesen, hogy hogyan születnek a védjegycsalád egyes tagjai? milyen termékeken alkalmazza a vállalat a védjegycsalád egyes tagjait, illetve ezeket a termékeket ki használja fel? A védjegycsalád tagjait — amikor a gyártmányfejlesztési munka következtében ennek szükségessége felmerül — team hozza létre. Ez utóbbi a vállalat 3—4 olyan felelős beosztású dolgozója, aki kellő tapasztalattal rendelkezik műszaki, valamint marketingkérdésekben, ezenfelül nyelvtudása is alkalmassá teszi arra, hogy egy-egy új védjegyet alkosson. Az utóbbi évek védj egy alkotási tevékenységére visszapillantva különösen sikeresnek bizonyult a tapétára kreált GRABETTA védjegy, amelynek szóvégződése („etta”) némiképpen utal a tapétára. Hasonlóképpen sikeres védjegynek bizonyult a cipőfelsőrész műbőrre alkotott GRABOXAN védjegy, amelynek a „box” eleme arra utal, hogy a termék a bőrhöz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. A team önkritikus magatartását példázza, hogy a GRABONAIR védjegyet, amely légáteresztésű lyukacsos műbőrt volt hivatott szimbolizálni, az azonban a hazai közönség számára, amely a francia fonetika szabályait általában nem ismeri, kiejtési nehézségeket okozott, a team elejtette. A tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy a védjegy kiejtésében jelentkező problémák a termék értékesítését nehezítették. Az előzőekben már említettük, hogy a GRABOPOR (porozitású a GRABOPLAN (ZeltPLANen Stoffe) védjegyek milyen elemekből tevődnek össze. Az asszociációs hatásra való törekvés jelentkezik a team által létrehozott védj egy család többi tagjainál is. Nevezetesen: GRABOFLOCK (flokkolással készült), GRABOTHAN (poliure- TAN tartalmú), GRABOKID (kid = kecske, kecskebőrutánzat), 67