Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

II. Saját védjegyre alapított vállalati védjegypolitika

tói tette függővé. A Bayer-féle poliuretánból történik ma Győr­ben a reaktív habszerkezetű műbőrök előállítása. Ez a ter­mék, amelynek nagyüzemi termelése 1978-ban indult meg, s amelyből a vállalat exportra is termel, GRABOXAN védjeggyel került forgalomba. E védjegyszó a termék bőrszerű tulajdonsá­gaira utal. A GRABOPLAST ma több mint 300-féle terméket gyárt. Az egykor elsőként készített viaszosvászon mellett gyártja a legkorszerűbb lég- és vízáteresztő GRABOTHAN termékeket is, termékei több mint 50 országba jutnak el. c) Kereskedelempolitika és reklám A GRABOPLAST-termékek felhasználói durva megközelítéssel egy harmadukban hazai felhasználók, a termék másik egyhar­­mada közvetlen, további egyharmada pedig közvetett exportra készül. Közvetlen lakossági felhasználásra a vállalat gyártmányainak csak kisebb részét (10—14 százalékát) termeli, ilyenek a külön­böző építőipari burkolóanyagok: a GRABIOL, valamint GRÁ­­BETTA faltapéták, a GRABOFLEX, valamint a műbőrből ké­szült díszműáruk, ezeket népszerűsíti a vállalat budapesti méter­áru-mintaboltja, valamint a győri mintabolt. A vállalat által gyártott termékek döntő többsége a feldolgo­zást követően válik lakossági fogyasztásra alkalmassá: a felső­­ruházati műbőrök, a bőrdíszműipari műbőrök, az ipari műbő­rök, a kárpitanyagok nagyobb része, az építőipari burkolóműbő­rök nagy része, valamint a sátor- és ponyvaműbőrök. A felső­­ruházati műbőrök, műbőrből készült sportruházati termékek szé­les választékát mutatja be a GRABOPLAST budapesti minta­boltja, valamint a győri mintabolt. Bármilyen fontos kereskedelmi funkciót is töltenek be a min­taboltok, a GRABOPLAST-műbőrök természetesen mégiscsak a nagykereskedelem rendes csatornáin keresztül kerülnek el az ipari, illetve lakossági felhasználókhoz. 65

Next

/
Thumbnails
Contents