Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

II. Saját védjegyre alapított vállalati védjegypolitika

áldozatot célszerű lesz meghozni. A VIDEOTON nem is riad visz­­sza, ha ilyen pert kell indítania. Nem volna teljes a kép, ha nem emlékeznénk meg arról, hogy igen sok VIDEOTON híradástechnikai termék VIDEOTON véd­jegy nélkül, a külföldi kereskedő védjegyével kerül forgalomba. Ez természetes folyamat: hiszen a VIDEOTON új gyártmányai még Magyarországon is eleinte TUNGSRAM, illetve ORION védjeggyel kerültek piacra. A tőkés piacokon ilyen óvatos véd­jegypolitika irányába hatnak a magyar reklámköltségvetés szűk keretei is. Ennek ellenére úgy hiszem, ugyanolyan átmeneti jelenségről van szó a tőkés piacokon is, mint ahogy az nálunk volt. Talán rövid idő alatt megérik a helyzet ahhoz, hogy a VIDEOTON egyre több tőkés piacon saját védjegyét is használja a tőkés cég védjegye mellett. Összefoglalva az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy a di­namikus gyártmány- és gyártásfejlesztés, a széles látókörű ke­reskedelem- és reklámpolitika rövid idő alatt olyan hírnevet szerzett a VIDEOTON-nak bel- és külföldön, amely ma már je­lentős kereskedelmi értéket is képvisel. Komoly intézkedések tör­téntek már eddig is, ennek a hírnévben megtestesülő üzleti ér­téknek, a vállalat eszmei vagyonának (goodwill) lényeges részét képező VIDEOTON védjegynek jogi eszközökkel való oltalma érdekében. Ahogy azonban a gyártmányfejlesztést sem lehet be­fejezni, úgy a védjeggyel kapcsolatos oltalmi intézkedések is, akarva-akaratlanul mindig új és új feladatok elé állítják a vál­lalatot, feltéve, hogy kereskedelempolitikája expanzív marad. 2. FORTE23 A FORTE Fotokémiai Ipar Vállalat jogelőde az 1922-ben meg­indult üzem, amely az angliai KODAK-cég leányvállalata volt. Ebből a második világháború végére alig maradt valami, s a ro-23 Bővebben vö.: Iparjogvédelmi Tájékoztató, 1981. 1—2. szám, 43. old. 51

Next

/
Thumbnails
Contents