Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VIII. Védjegy és fogyasztó

szatot kelti, mintha a védjeggyel ellátott áru továbbra is abból az országból származna, amelynek áruit a fogyasztók különle­ges minőségűnek tartják (skót whisky, francia illatszer)”. A megtévesztő átruházás törvényi tilalmának egy másik gya­korlati példájaként Bognárné azt az esetet említi, ha az átru­házónak más, az átruházottal összetéveszthető védjegye van. Eb­ben Bognárnénak messzemenően igazat kell adni, rövid utalását az előzőekben (III. fejezet) iparkodtam kissé részletesebben is ki­fejteni. E helyütt csak annyit említek meg, hogy természetesen a megtévesztésnek ez, valamint minden más elképzelhető esete alapvetően fogyasztóellenes, s ezért legalábbis polgári jogi szankciót (esetleg többfélét is) kíván. Végül meg kell még emlékezni a védjegy részleges átruházá­sáról, amikor is az átruházás nem öleli fel a védjegy egész áru­jegyzékét, hanem annak csak egy részét. Magyar viszonyok kö­zött, amint arra korábban ugyancsak utaltam, a Vt. 12. § (2) bek. által felállított tiltó rendelkezésbe ütköző tényálláséi átruházás leginkább a részleges átruházás esetén fordul elő. Igaz, az ilyen részleges átruházási szerződéseket rendszerint nem a szocialista vállalatok, hanem tőkés vállalatok kötik. Minthogy azonban az áru a magyar piacon kerül forgalomba, a hazai fogyasztó a részleges átruházással történő megtévesztés szenvedő alanya. Indokolt ezért, hogy az OTH éppen részleges átruházás esetén vizsgálja különös gonddal az ügylet megengedhetőségét. E vonatkozásban persze ismét az a probléma merül fel, hogy vajon milyen jogvédelmet kap a fogyasztó akkor, ha akár a tel­jes, akár a részleges átruházást (feltéve, hogy az megtévesztő) az átruházás tényének a védjegylajstromba való bejegyzése nél­kül foganatosítják, vagy éppenséggel a védjegy már eredetileg sem volt lajstromozva. E vonatkozásban sem tudok más álláspontra helyezkedni, mint ahogy azt már az előző kérdéseknél (megtévesztő védjegy, közismert védjegy) tettem. Ha lajstromozás nélkül történik az átruházott használata: a KERMI és a hozzá hasonló szervek (TE­­XIMEI stb.) feladata volna, hogy fellépjen a fogyasztóknak ily módon történt átruházással való megtévesztése ellen. 389

Next

/
Thumbnails
Contents