Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VIII. Védjegy és fogyasztó

hat a műszaki fejlesztésre is.149 Az értékes védjegy tulajdonosa ugyanis általában csak olyan terméken alkalmazza ezt a védjegyet, amelynek műszaki színvonala összhangban áll a védjegyhez fűződő fogyasztói asszociációkkal. Az értékes védjegynek a műszaki fejlesztésre gyakorolt visszahatása természetesen az áruminőségre is kiterjed, sőt igen gyakran elsősorban azt veszi célba.

E megállapításom helytálló volta — a védjegy—fogyasztó kapcsolatában az általam bemutatott esetekben — azokkal a gyors és operatív vállalati reagálásokkal is bizonyítható, amelyek az egyes minőségromlási eseteket követték: a BUDALAKK példaszerű reparációs tevékenysége a vállalati imágó és a VILUPÁL védjegy értékének „megmentése” érdekében, az Egyesült Izzó radikális intézkedése a TUNGSRAM gyertyafejű izzók gyártásának azonnali beszüntetésével.

E negatív csengésű bizonyítékokat követően befejezésül csupán annyit említek meg, hogy az ilyen jellegű, a védjegy és a fogyasztó kapcsolatát negatívan befolyásoló, a minőségről a védjegyre visszasugárzó negatív hatás tapasztalataim szerint kivételes, szórványos jelenség, ez a szocialista termelési viszonyokra nem jellemző. Gyakoribbnak tekinthető inkább a pozitív kölcsönhatás, amint azt a műszaki fejlesztés és védjegy közötti kapcsolatról szóló hivatkozott tanulmányomban kifejtettem.

6. Fogyasztói érdekvédelem és védjegyjog

Az előzőekben igyekeztem megvilágítani, hogy amikor az egyébként helyes fogyasztóvédelmi intézkedés védjegyes terméket sújt, akkor ez a szankció visszahat a védjegy gazdasági értékére, a védjegynek a fogyasztók tudatában kialakult imágójára.

A bemutatott esetek azt a kérdést vetik fel, vajon a jogsza-149 Vida: Műszaki fejlesztés és védjegy. AIPPI—MIÉ Konferencia, Budapest, 1979. 99. old.

373