Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
I. A védjegy társadalmi és gazdasági funkciói
ban szinte kivétel nélkül aláhúzzák a védjegy külkereskedelmi szerepének jelentőségét. írásban és szóban hosszú ideje magam is ezt teszem. A védjegy külkereskedelmi szerepét, vagyis a külföldi piacok megszerzésében, azok megtartásában betöltött szerepének fontosságát valamennyi szocialista országban, a társadalmi fordulatot követően szinte azonnal felismerték. Sőt azt is mondhatjuk, hogy az államosításokat követő első évek hiánycikk-gazdálkodása alatt, majd az ezt követő szigorú, utasításos tervgazdálkodás idején is aligha akadt olyan szocialista ország, vagy olyan gazdasági szakember ezekben az országokban, aki komoran kétségbe vonta volna a védjegy külkereskedelmi jelentőségét, szerepét. (Más kérdés az, hogy a jogi mechanizmus sokszor nem követte ezt a gazdasági felismerést, erről az előzőekben már szóltunk.) A hatvanas években bekövetkezett gazdasági fellendülés következtében pedig, amikor is a magyar termékek igen jelentő^ hányada külföldi piacokon került forgalomba, egyenesen elengedhetetlen lett a védjegyeknek a magyar exportcikkeken történő használata. Ezért a Külkereskedelmi Minisztérium, valamint az ipari minisztériumok utasításokban, irányelvekben hívták fel a vállalatok figyelmét a védjegyek használatának fontosságára, valamint tettek közzé néhány olyan magatartási szabályt, amely arra hivatott, hogy a védjegyek hatásosabban és akadálymentesen járuljanak hozzá áruexportunk fokozásához. Az orientáló normákon felül, különös súlya volt a Kohó- és Gépipari Minisztérium által az 1977. évben hatályba léptetett ágazati szabványnak, amely arra kötelezte a vállalatokat, hogy minden új védjegy bevezetése előtt védjegykutatást végezzenek. Ez az intézkedés kényszerpálya előírásával intézményesen zárta ki a harmadik személyek jogaiba ütköző védjegyek használatát, illetve annak bekövetkezését. Hangsúlyozni szeretném, hogy az ipar felső vezetőinek nézete szerint, amivel magam is messzemenően egyetértek, a külkereskedelmi tevékenység során magyar részről elkövetett esetleges védjegybitorlásnak elsősorban erkölcsi-politikai és kevésbé anyagi következményei azok, ame-34
