Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VIII. Védjegy és fogyasztó

ellenőrző szervek feladatát képezi, hogy megakadályozzák a mi­nőséghibás termékek forgalomba hozatalát. Ezen állami minő­ségellenőrző szervek közül a legfontosabb a KERMI, amely sa­ját kezdeményezésből rendszeresen végez vizsgálatokat, de a kereskedelmi vállalatok jelzései, valamint fogyasztói reklamá­ciók alapján is vizsgálja a forgalomban levő bel- és külföldi iparcikkek minőségét. A KERMI jogi státusát a minőségvédelem egyes kérdéseiről szóló 5/1968. (III. 25.) BkM sz. rendelet határozza meg. Énnek 5. § (1) bekezdése szerint a KERMI köteles a fogyasztói forga­lomba kerülő áruk minőségét rendszeresen ellenőrizni. A minő­séghibás termék forgalomba hozójával szembeni szankciókat (felhívás, illetékes hatóságok értesítése) az 5. § (2) bekezdése tartalmazza. E szankciókat fejleszti tovább a minőségvédelmi rendeletet módosító 8/1975. (VIII. 17.) BkM—KipM sz. rendelet 3. §-a. Eszerint, ha az áru „rendeltetésszerű célra alkalmatlan, illetve forgalomba hozatala a fogyasztók életét, egészségét, anyagi ér­dekeit súlyosan vagy a közérdeket egyébként veszélyezteti, a KERMI a forgalomba hozatalt ideiglenesen megtiltja és erről a vállalat felügyeleti szervét értesíti”. Ez utóbbi intézkedést egy­részt a Belkereskedelmi Minisztérium hivatalos lapjában teszi közzé (indoklással együtt), majd tetszés szerinti szöveggel át­veszi azt a napisajtó is, s így széles körű nyilvánosságot kap. Ha a forgalomba hozataltól eltiltott termék védjeggyel van ellátva, akkor ez a minőségvédelmi hatósági intézkedés termé­szetesen hátrányosan érinti a védjegy hírnevét is. Az utóbbi időben a KERMI több magyar, valamint külföldi védjegyes termék forgalomba hozatalát tiltotta meg. Szemlél­tetésül néhány ismert védjegyes termék minőségromlás miatti időleges betiltása kapcsán kialakult helyzetről számolunk be. 360

Next

/
Thumbnails
Contents