Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
VIII. Védjegy és fogyasztó
kis mennyiség mellett a jogszabályalkotónak nevesített oltalmi formát biztosítani? E kérdés könnyen elintézhető volna azzal, hogy hiszen magyar kollektív védjegy csak kettő van (az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt bárdábrás védjegye, valamint a HAJDÚ SAJT ábrás védjegy), a törvény mégis igen részletesen rendelkezik az együttes védjegyről. Az általam felvetett kérdés azonban — úgy vélem — komolyabb választ érdemel: az itt bemutatott két tanúsító ..védjegyet’’ több mint ezer szocialista vállalat és szövetkezet használja. azok ismertségét, a fogyasztók információszükségletének kielégítésére gyakorolt hatását, a vásárlási elhatározások megkönnyítésére kifejtett funkcióját tekintve különösen a KÄF- emblémával kapcsolatos demoszkópiai és pszichológiai vizsgálatok szemléltetik. Meggyőződésem, hogy ha a KERMI hasonló vizsgálatot végeztetne, annak eredménye is hasonló fogyasztói magatartásokat tárna fel. Ezért, ha a jogszabályalkotó hatályos védjegyjogunk továbbfejlesztésére határozza el magát, akkor elsősorban fogyasztói érdekvédelmi szempontból volna indokolt a tanúsító védjegy, mint nevesített védjegyfajta bevezetése. Helyesen mutat rá Fehérvári arra is, hogy e sajátos védjegytípust'’ nálunk a gazdasági mechanizmus reformja hozta létre. Ehhez a magam részéről annyit fűzök hozzá, hogy az a gazdasági mechanizmus reformjának koncepciója jegyében fogant és az iparcikkek jó minőségének biztosításáról szóló 43 1967. (XI. 14.) GB sz. határozat adta az indítékot e sajátos ..védjegyek” kifejlesztéséhez. A jogszabályalkotónak e két szava szolgált annak a gyakorlatnak alapjául, amelyből az említett hazai tanúsító „védjegyek ” kiterebélyesedtek. E sajátos védjegytípus létrejöttét pedig az a mélyebben fekvő gazdaságpolitikai és jogpolitikai törekvés alapozta meg, amelynek a célja a vevő, a fogyasztó helyzetének javítása. Végül csupán a teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy az itt kifejtettek választ adnak Kemenes észrevételére is, aki szerint a ..kiváló áru” közhely, nincs megkülönböztető jellege és ezért 357