Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VIII. Védjegy és fogyasztó

negyedik, a legalacsonyabb osztályzatot, a „még megfelelő”-t a KERMI ennél a terméknél egyetlen használati tulajdonság tekintetében sem állapított meg.)

A kiváló osztályzat egyébként megfelel a KÁF (Kiváló Áruk Fóruma) által támasztott minőségi követelményeknek.

A KERMI véleménye szerint a KTC-embléma használata az iparvállalatok számára azzal az elsődleges előnnyel jár, hogy a fogyasztó felé szavatolja a termék minőségét, használati tulajdonságait. Más szavakkal kifejezve, az olyan egyéb termékek vonatkozásában, amelyek nincsenek KTC tanúsító árujelzővel ellátva, a fogyasztó nem rendelkezik harmadik, pártatlan szervtől eredő információval, a termék minőségére, használati tulajdonságaira nézve.

A KTC-embléma használatával járó másik előny, hogy az árucímke a termék egyes tulajdonságaira nézve is informálja a fogyasztót. Ez különösen akkor nyer gyakorlati jelentőséget, ha a fogyasztók vásárlási elhatározásaik alkalmával más-más, egymástól eltérő szempontokat mérlegelnek. Hűtőszekrény vásárlása alkalmával például az egyik vevő számára döntő szempont, hogy az zajtalanul működjék, a másik vevő azt nézi, hogy a hűtőszekrény áramfogyasztása alacsony legyen, a harmadik a hűtőszekrény belső bélésének anyagára (szagok miatt) van tekintettel, a negyedik csupán azt mérlegeli, hogy melyik hűtőszekrény a legnagyobb befogadóképességű stb. Olyan hűtőszekrényeknél ezzel szemben, amelyek nem jogosultak a KTC-embléma használatára, illetve az ennek járulékát képező árucímke használatára, a vevő ezeket az információkat jóval nehezebben szerzi meg, előfordulhat, hogy az elárusító ismereteire van utalva. Ezek pedig adott esetben (kezdő vagy érdektelen eladó stb.) pontatlan információkat adnak.

352