Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
I. A védjegy társadalmi és gazdasági funkciói
Ügy vélem, hogy e reprezentatív példák alátámasztani látszanak Regőczy megállapítását, hogy szocialista viszonyok között a védjegy vállalat jelző funkciója hangsúlyozottan érvényesül. Más szocialista országok felfogásának megismerése, valamint a magyar nézeteknek a tőkés országok felfogásával való egybevetése érdekében e témában jogösszehasonlító tanulmányt készítettem.14 Ennek keretében szovjet, csehszlovák és lengyel szerzőknek a védjegy vállalatjelző funkciójára vonatkozó és a mienkhez hasonló nézeteit tártam fel, ugyanakkor bemutattam a Német Szövetségi Köztársaságban a védjegy vállalat jelző funkciójának sorvadásáról évtizedek óta folyó vitát, amelyhez hasonló negatív kicsengésű megállapítások olvashatók a svájci, a francia és az amerikai irodalomban is. Ez a ,,kitekintés” érdekes felismeréshez vezetett. Történelmi megközelítéssel élve, megállapíthatjuk, hogy a XIX. században a szabad versenyen alapuló kapitalizmus kezdeti szakaszában az ipar a ma legfejlettebb tőkés országokban is hasonlíthatatlanul fejletlenebb volt, s az uralkodó vállalati forrna az egyéni cég volt. Ezért a német Kohler nyomán akkor számos országban a személyiségi jogi elméletet vitték át a védjegyjogra is. A személyiségi jogi elmélet egyrészt akkor tükrözte a korabeli társadalmi-gazdasági viszonyokat, másrészt kielégítette a védjegyjoggal szemben támasztott igényeket. Ezért a védjegy vállalatjelző funkciója hosszú időn át egyértelműen elismert, sőt elsődleges jelentőségű védjegyfunkciónak számított. A XX. század második felében, a monopolkapitalista gazdasági viszonyok ugrásszerű fejlődése következtében a tőkés országok jogi felépítményében számos változás következett be. Az egyik ilyen változás egyrészt az egyéni cég, mint társasági forma háttérbe szorulása, másrészt pedig új társasági formák: konszernek, trösztök, holdingok elterjedése, továbbá a licencia és kooperációs kapcsolatok széles körű felhasználása. E körülmények a tőkés országok jogelméletében az utóbbi tíz-húsz évben 14 Vida: Utal-e a védjegy a vállalatra? Jogtudományi Közlöny, 1979. 109. old. 32
