Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VII. A védjegy jogellenes használata: bitorlás

A polgári jogi felelősség speciális funkciója a reparáció: a kifizetett kártérítés, károkozói oldalról nézve nevelő, a károsult oldaláról nézve pedig reparativ szerepet tölt be. Ä kártérítési felelősség tehát specifikus eszköze egyrészt a jog nevelő funkciójának, másrészt a károk telepítésének. A jog nevelő funkciója körében az a sajátossága, hogy kártérítés révén nevel, a kár telepítés körében pedig az, hogy a kár telepítését a nevelő funkció határozza meg. Mindebből következik, hogy itt az általános felelősség egyik tényezője, a társadalomellenes magatartás, mint jogellenes károkozás jelentkezik, a represszió126 pedig mint kártérítés. 127

3. Ha ezeket a gondolatokat a védjegyjogi kártérítésre, illetve gazdagodás visszatérítésére visszük át, akkor azt mondhatjuk, hogy a kellő gondossággal végzett kártelepítés a szocialista vállalatokat is arra ösztönzi, hogy egyrészt tiszteletben tartsák a mások védjegyeihez fűződő alanyi jogokat, másrészt szélesebb körben — a jogellenes magatartással nem érintett vállalatok körében is — generálprevenciós (általános megelőző célzatú) jelleggel tudatosodjék a védjegy gazdasági értéke. Ez utóbbi vonatkozásban helyes lenne, ha a jogalkalmazó nagyobb mértékben élne az ítélet közzétételének a törvényben biztosított lehetőségével.

4. A lajstromozatlan védjegy bitorlását a védjegyjog természetesen nem szankcionálja, az ellen versenyjogi alapon lehet fellépni. Ez jelentős bizonyítástöbbletet tesz szükségessé: a versenyjogi oltalom feltétele, a korábbi lajstromozatlan védjegy széles körű ismertsége, amely már-már megközelíti a közismertséget.

126 Itt gátlást, akadályozást, a jogellenes magatartások visszaszorítását érti Eörsi.

127 Eörsi: összehasonlító polgári jog. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975. 325., 327. old.

330