Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
I. A védjegy társadalmi és gazdasági funkciói
hogy a védjegy a védjegytulajdonos vállalat és a védjeggyel megjelölt áru közötti összefüggést juttatja kifejezésre (ún. üzemi származás). A továbbiakban azonban Bognárné már differenciáltabban fogalmaz, szerinte „annak a körülménynek, hogy a védjegy név szerint melyik vállalat áruját jelöli, nem kell okvetlenül ismertnek lennie. A gyakorlatban sokszor a közismert védjegyek esetén sem tudja a vevő azonosítani az árut a vállalattal, nem ismeri feltétlenül a védjegytulajdonos cégét. Ez különösen a fantáziaszóból vagy ábrából kialakított védjegyeknél fordul elő, amelyek a céggel nem fejeznek ki összefüggést.”12 E megállapítások univerzális jellegűek, tehát nem par excellence szocialista vonatkozásúak, és mint ilyenek, mai ismereteink alapján helyeselhetőek is. Végső kicsengésében e nézet tehát bizonyos fenntartást tükröz a védjegy vállalatjelző funkciójának feltétlen elismerésével, abszolutizálásával szemben. R,egőczy általánosságban szólva, hasonló óvatossággal tárgyalja a védjegy vállalatjelző funkcióját. Azt mondja, „egyes védjegyjogoknak” az a szemlélete, hogy a védjegy elsődleges szerepe az, hogy jelezze az áru vállalati eredetét. A szocialista termelési viszonyokról szólva azonban már határozottabb álláspontot foglal el. Szerinte itt a védjegy „vállalátjelző funkciója” alapvetően és kiemelkedő módon érvényesül. Ez a funkció elsősorban a gyári eredetet jelzi. A szocialista vállalatokkal kapcsolatban a gyári védjegy a gyakoribb és a hangsúlyos. Ez arra a vállalatra utal, ahol az értéktermelés történik.13 Majd a kereskedelmi védjegy vállalatjelző funkciójáról beszél. Ez utóbbi szerinte elméleti alapon ugyancsak nem kizárt, így például az áruházi védjegy arra utalhat, hogy egy adott üzletben többféle eltérő áru egyszerűen és könnyen beszerezhető. Megállapításai azért különösen figyelemre méltóak, mivel kifejezetten hazai szocialista viszonyainkra vonatkoztatottan tesz kísérletet a védjegy vállalatjelző funkciójának meghatározására, értékelésére. 12 Bognárné: Árujelzők, védjegyek, eredetmegjelölések. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1969. 31. old. 13 Regőczy: i. m. 214., 220. old. 30