Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
VII. A védjegy jogellenes használata: bitorlás
E perben ugyancsak két szocialista vállalat állt szemben egymással felperesként és alperesként. A Legfelsőbb Bíróság ítélete indoklásának az összbenyomásról, a vásárlók pszichikumáról tett megállapításai valóban iránymutatóak, azokról csak a legnagyobb elismerés hangján lehet megemlékezni. Ugyanakkor nagyon elgondolkoztató az ítélet indoklásának utolsó mondata, amely ezt a kedvező jogalkalmazói eredményt megkérdőjelezi. Ez ugyanis tulajdonképpen zöld utat ad az ÄBC védjegynek bármilyen más formában történő használatára (eltérő grafika^ eltérő szín). Ezzel a jogi megoldással nem tudok egyetérteni, az nem egyeztethető össze a védjegyjog alapelveivel, s eltér a legtöbb országban követett joggyakorlattól. 6. Védjegy és kereskedelmi név ütközése A védjegy és kereskedelmi név ütközése a legkülönfélébb változatokban jelentkezik a magyar iparcikkek exportja alkalmával, más országokban. Az uralkodónak nevezhető külföldi bírósági gyakorlat szerint ilyen esetben a régebbi használat biztosítja az erősebb jogot, akár a védjegyet, akár a kereskedelmi nevet használják régebben. Ezt a felfogást tükrözik az ORION-ügyben hozott bírósági határozatok. A bírósági eljárás előzményét az képezte, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásáron 1976-ban megjelent a magyar ORION védjegyet cégszövegében használó amerikai cég, az ORION Research Inc. (Cambridge, Massachussets), s olyan termékeket állított ki, amelyek magyar versenytársának profiljába tartoztak. Utóbbi az idő rövidsége miatt csak felszólító levelet intézett akkor az amerikai céghez, jogait azonban érvényesíteni nem tudta. Amikor azonban az amerikai ORION-cég az 1979. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron való részvételét újból bejelentette, s ez az ORION Rádió- és Villamossági Vállalatnak tudomására 320
