Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
VII. A védjegy jogellenes használata: bitorlás
Ilyen gazdasági környezetben került sor az első ismertté vált védjegybitorlásra, s annak bírósági szankcionálására. A per alapját az képezte, hogy alperes az általa előállított rádiókészülékeken jogellenesen alkalmazta a felperes TUNGSRAM védjegyét, s TUNGSRAM védjeggyel ellátott 1000 darab rádiókészüléket szállított Hollandiába, amelyből 100 darabot a külföldi ügyfél visszaküldött, majd 860 darab készüléket szállított az Alkalmi Áruk Háza vállalatnak, amelyből ez utóbbi 726 darab TUNGSRAM védjeggyel ellátott készüléket értékesített leszállított áron. E tényállás alapján a Legfelsőbb Bíróság — az első fokú bírósággal összhangban — megállapította, hogy „alperes eljárásával a felperes belajstromozott védjegye kizárólagos használati jogát sértette, a védjegybitorlást elkövette, s ezzel a felperesnek jogellenesen kárt okozott, amit megtéríteni köteles. Az alperes alaptalanul hivatkozik jóhiszeműségére. Tudta az alperes, hogy a kérdéses szóvédjegy kizárólagos használata a felperest illeti meg. Rosszhiszemű volt tehát, amikor ennek ellenére a felperes szóvédjegyével ellátott rádiókészülékeket forgalomba hozta. A személyi jogok védelmére vonatkozó külön szabályokon túlmenően a Ptk. (1959) 85. §-a határozza meg azokat a polgári jogi igényeket, amelyeket a személyhez fűződő jogában megsértett támaszthat. Nem tévedett az első fokú bíróság, midőn a kártérítésen kívül a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása mellett, az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és a jogerős ítélet rendelkező részének a napisajtó útján való közzétételére kötelezte. Azt, hogy ezeknek az igényeknek érvényesítése mennyiben indokolt és szükséges, nem az alperes, hanem a felperes szempontjából kell vizsgálni. Az alperes súlyos megítélés alá eső, a jogszabály rendelkezésébe ütköző, rosszhiszemű eljárásával nemcsak a felperes jogvédte érdekét sértette meg, de népgazdasági szempontból is jelentős érdeket sértett, mert olyan árut hozott forgalomba a felperes védjegyével ellátva a belföldi és a külföldi piacon, amelyet nem a felperes gyártott. Az ilyen eljárás pedig alkalmas nemcsak a felperes gyártmányait fémjelző védjegy jó hírnevét rontani, de a vevőknek a felperes termékeibe vetett bizalmát is megingatni. Ennek megvédése pedig a gazdasági irányítás új rendszerében fokozott jelentőségű. Az első fokú bíróság az általános kártérítés összegének megállapításánál helytállóan mutatott rá ítélete indoklásában az e vonatkozásban jelentős körülményekre, ezeket azonban nem kellőképpen értékelte, ami-316
