Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VII. A védjegy jogellenes használata: bitorlás

gedélye a védjegy használatára vagy van ugyan engedélye, de azt túllépi (területileg, időbelileg, a szerződésben felsorolt áruk tekintetében stb.).

e) A bitorlási tényállás ötödik eleme a használat, vagyis a jogellenesen használt védjegynek magán az árun, annak csomagolásán, egyéb üzleti papírokon, propagandaeszközökön (film-, rádióreklám, sajtóreklám stb.) való feltüntetése.

A védjegybitorlás polgári jogi szankcióit a Vt. 13. §-ának (2), (3), (4) bekezdései Tartalmazzák. Ezek alapján:

a) Kérni lehet a bitorlás megtörténtének bírósági megállapítását.

b) Kérhető az abbahagyás, amivel a további bitorlás megakadályozható.

c) Igényelni lehet a sajtó útján történő nyilvánosságra hozatalt.

d) Igényelni lehet a jogtalan gazdagodás visszatérítését.

e) Kérni lehet a védjegybitorlásra használt eszközök és védjegyek lefoglalását. A bíróság elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és termékeknek jogsértő mivoltuktól való megfosztását vagy magának a címkének az eltüntetését.

f) A legfontosabb polgári jogi szankció a kártérítés, amelynek célja az okozott kár megtérítése. A Vt. 13. § (4) bek. szerint ,, . . . A kár megállapítása során figyelembe kell venni a védjegybitorlásnak a vállalat egész gazdasági tevékenységére gyakorolt káros hatását.” Aj bitorlás által a vállalat egész gazdasági tevékenységére gyakorolt káros hatásnak pontos, számszerű eszközökkel való megállapítása nagyon nehéz, sőt szinte lehetetlen. Ezért utal a Vt. indoklása a régi Ptk. (1959) 358. §ára, amely a kártérítés általános szabályait tartalmazza.

A hatályos Ptk. (1977) szövegében a Vt. indoklása által hivatkozott szabály egyrészt a Ptk. 355. § (4) bekezdésében, másrészt a Ptk. 359. §-ban található meg. Eszerint kártérítés címén a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt kell megtéríteni. Ha pedig a kár mértéke pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős sze-311