Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)
VI. Idegen védjegy használata: licencia
18. Összefoglalás 1. A szerződéskötési gyakorlat bemutatásával többek között az volt a célom, hogy választ kapjak arra a kérdésre, hogy a külföldi, az idegen védjegy használata, vagyis a licenciaszerződés alapján előállított termék értékesítése során a szerződés tárgyát képező védjegy játszik-e, s ha igen, milyen szerepet. A válasz valamennyi esettanulmány alapján egyértelműen pozitívnak nevezhető. Ugyanakkor nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy valamennyi esettanulmány olyan védjegylicencia-szerződést tárgyal, amelynél a licencia alapján előállított termék közvetlen fogyasztói felhasználásra készül, az idegen védjegy címzettje tehát a hazai fogyasztó, a franchise-szerződések esetében pedig általában a külföldi szállodavendég. Ezért, bár az ismertetett védjegylicencia-szerződések a vállalat: mikroszférában egytől egyig jelentős innovációs tevékenységet, műszaki-gazdasági fejlődést eredményeztek, e szerződések jelentősége a népgazdaság makroszférájára nézve elenyésző, nem hasonlítható a termelőeszközök fejlesztésére irányuló kooperációs- és licenciaszerződések népgazdasági jelentőségéhez. (Ez utóbbiakra nézve a kettős védjegyhasználat jellemző, vö. V. fejezet.) Minthogy pedig a licenciaforgalom növeléséről és a licenciák hasznosításáról szóló 4209 1978. OMFB irányelvek szövegezőinek szeme előtt ez utóbbi, vagyis a termelőeszközök fejlesztésére irányuló licenciaszerződés lebegett, némileg érthetővé válik, miért nem érdemesítették figyelemre, illetve említésre az ebben a körben alig jellemző idegen védjegyhasználatot, a védjegylicencia itt ismertetett formáját. 2. Az esettanulmányokban bemutatott védjegylicencia-szerződések alapján a fogyasztókhoz szóló idegen védjegyek használatával elért gazdasági eredmény a következőképpen összegezhető. A TRIUMPH fűzőáruk védjegye a magyar piacon a ,,sztár”-ok közé tartozik. Ez a védjegy a magyar nagykereskedelmet nem-299
