Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

VI. Idegen védjegy használata: licencia

A franchise-szerződés lehetővé teszi a franchise-adó számára, hogy ha jelentős piacot akar szerezni, akkor ezt viszonylag gyorsan, de alacsony induló tőkével elérhesse. Ennek persze több előfeltétele van, ezekről szólunk a következőkben.

A franchise-szerződés alapja, amint azt már említettem, az, hogy a franchise-adó saját védjegyének használatát engedélyezi a franchise-vevők rendszerint szélesebb köre számára. A védjegylicencia egyben a franchise-szerződés legfontosabb eleme, vagy ha úgy tetszik, „kemény magja”. A szerződés általában kizárólagos védjegyhasználati jogot biztosít a franchise-vevők számára, ezt azonban meghatározott területre korlátozza.

A franchise-adó sokirányú műszaki és kereskedelmi segítséget nyújt a jogosítottaknak. A műszaki és kereskedelmi segítség általában az alábbi elemeket foglalja magában:

— segítség a szálloda, üzlet építésénél, berendezésénél;

— piaci információk biztosítása;

— segítségnyújtás a beszerzéseknél;

— segítség az alkalmazottak képzésénél;

— segítség az üzleti könyvek vezetésénél;

— segítség a szálloda belső berendezésénél, illetve kirakatrendezésnél;

— segítség a vendégek biztosításában (szállodaiparban).

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a franchise-adó által

biztosított műszaki és kereskedelmi segítség lényegét illetően a kereskedelmi know-how, a franchise-szerződés másik jellemző eleme. A franchise-szerződés tehát arra szolgáltat példát, amikor a védjegy, amely kereskedelmi eszköz, egy másik kereskedelmi eszközzel, a kereskedelmi know-how-val kombináltan, és azzal együtt alkotja a franchise-adó szolgáltatási kötelezettségét.

a) A franchise-adó jogai és kötelezettségei

296