Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

I. A védjegy társadalmi és gazdasági funkciói

védjegyügyben a New York-i bíróság által hozott ítélet szolgáltatja a leglátványosabb példát.2 Ezek a perek ugyanakkor szemléltetik azt a nagy gazdasági értéket is, amely egy-egy vitatott tulajdonú védjegyhez fűződik, hiszen enélkül aligha érte volna meg, hogy a perekkel járó hallatlanul magas költségeket a felek vállalják.

Nemcsak a védjegyek használata éri el tetőpontját a tőkés társadalomban, a jogi eszközök is rendkívül1 fejlettek. A második világháborút követő időkben az Amerikai Egyesült Államokban polgárjogot kap a pszichológiai eszközökkel, főként a közvélemény-kutatással való bizonyítás védjegyperekben, s ez az új bizonyítási módszer rövidesen elterjed a magas védjegykultúrával rendelkező Német Szövetségi Köztársaságban is. Olyan eset is előfordul, hogy magyar vállalat által indított perben a német alperes védekezésként közvéleményHkutatás elrendelését kéri, s azt a magyar felperes tiltakozása ellenére a müncheni bíróság elrendeli. E bizonyítási módszer objektivitását szemlélteti, hogy néha az ilyen védekezés visszájára fordul, ez történt az ún. „piros-fehér-zöld” perekben, a nemzeti színeinket jogellenesen használó nyugatnémet kolbász- és szalámigyártó cégek esetében, akik pervesztesek lettek.3

A tételes védjegyjog is magas fokú fejlettséget ér el: Európa vezető tőkés országai, amelyek az Európai Gazdasági Közösségben tömörülnek, hosszú évek óta dolgoznak az ún. EGK védjegyjogon, valamint a tagállamok védjegyjogának egységesítésén. Minthogy az EGK-szabadalom 1978-ban «valósággá vált, az EGK-védjegy bevezetését 1985-re tervezik.

Szocialista társadalmi-gazdasági viszonyok között megszűnnek a kapitalista viszonyok között jellegzetesnek nevezhető túlzások

2 Konrád: Jogi problémák a nemzetközi kereskedelemben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1957. 52. old.

3 Gál: Magyar színek az NSZK-ban. Külgazdaság Jogi melléklete, 1979. 4. szám, 5. old. A cikkben ismertetett első fokú ítéleteket azóta az NSZK Legfelsőbb Bírósága is helybenhagyta. Igaz, e perekben a versenyjogi elem volt a döntő, a védjegyek szerepe másodlagos volt.

16