Vida Sándor: Védjegy és vállalat (Budapest, 1982)

II. Saját védjegyre alapított vállalati védjegypolitika

d) A fogyasztói magatartás figyelemmel kísérése hagyományos eszközökkel

Más irányból kap információt a szövetkezet a fogyasztói magatartásról a kiskereskedelemtől, nevezetesen azokból a boltokból, ahol autóápolási cikkeket hoznak forgalomba: ezek a WARTBURG-, ZSIGULI-, SKODA-boltok. E boltokat a szövetkezet időről időre áruval tölti fel, azután figyeli a forgalom alakulását. Példa erre a zárolajozó, jégoldó aerosol, amely korábban kizárólag importból származott. A MEDIKÉMIA 1979 januárjában 30 000 flakon ilyen sprayt hozott forgalomba, ez három viszonteladónál nyomban elkelt. Nyilvánvaló, hogy ilyen terméket érdemes gyártani.

E kereskedelmi siker ellenére azonban e termékkel kapcsolatban érkezett olyan fogyasztói visszajelzés, mely szerint az autózár j égtelenítéséhez szükséges szórócsövecskének használat utáni tárolása nem megoldott. Ez a fogyasztói kifogás indokolt volt, a szövetkezet intézkedett a csomagolóeszköz módosítása iránt.

Más termékre vonatkozó fogyasztói visszajelzés is érkezett, például az, hogy a motorblokktisztítót kívánatos lenne kannás kiszerelésben is forgalomba hozni. Ez a javaslat is megszívlelendő, anak megvalósítása azonban már beruházásigényes (töltőgép beszerzését teszi szükségessé), a szövetkezet mérlegeli a megoldás lehetőségét.

Negatív fogyasztói reagálás volt észlelhető a szövetkezet által egyik legsikeresebbnek vélt terméknél, a HANDY-RAPID száraz kéztisztítónál: egyszerűen nem volt, vagy alig volt fogyasztói kereslet. Az ok — a szövetkezet szerint — nem a termék minőségében vagy esztétikai kivitelében, hanem a hazai autós fogyasztóközönség vásárlási szokásaiban keresendő.

Összefoglalva megállapítható tehát, hogy a MEDIKÉMIA kereskedelmi politikája — a védjegykultúra viszonylagos fejletlensége ellenére — jól példázza azt a pozitív hatást, amit a jó minőségű termékek forgalomba hozatala gyakorolhat a védjegyekre.

104