Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

V. Védjegyfajták

(édességek), „Venus” (étolaj), „Lucullus” (salátaolaj), „Liga” (margarin), „Unicum”, „Hubertus”, „Trois Tours”, „Lánchíd”, „Cabinet Brandy” (italok), „Adria” (szardínia), „Opera”, „Gardenia”, „Exotic” (illatszer), „Olimpia” (keletnémet szájharmonika), „Seeadler” (magyarul: tengerisas; keletnémet játék, tengeri motorcsónak), „Goliath” (keletnémet játékautó), „Pajtás” (gyermek építőszekrény), „Tünde” (játék villanytűzhely), „Csillag” (cipőpaszta), „Gyöngy” (mosószappan), „Tükör” (ablaktisztító), „Teddy (papucscipő), „Charm” (magyarul: báj), „Balaton” (cipő), „Torpedo”, „Rakéta” (gépselyem), „Éva”, „Villám” (stoppolópamut), „Rheinmetall”, „Continental” (írógép), „Pobeda” (autó), „Kamennij Cvetok” (magyarul: kővirág), „Zsemcsug” (magyarul: igazgyöngy), „Pique Dame” (ez utóbbi három szovjet illatszervédjegy.)

d) Fantáziaszavak

A szóvédjegyek egy másik jelentős részét a fantáziaszavak alkotják. Sok vállalat azért választ védjegyként fantáziaszót, mivel — a fantáziaszavak számbelileg szinte korlátlan mennyiségére tekintettel — ilyen esetekben kisebb a valószínűsége annak, hogy a kitalált fantáziaszóhoz hasonló vagy azzal azonos szót más személy már korábban kitalált volna, mintha a védjegy számbelileg meghatározott menynyiségű, nyelvtanilag helyes szavak közül kerülne kiválasztásra.

Ezenkívül a fantáziaszavak képzése sokkal nagyobb 'választékot biztosít, mint a nyelvtanilag helyes szavak számbelileg korlátolt köréből történő védjegykiválasztás.

A fantáziaszavak képzése hol ismert szóelemek összetételéből, hol teljesen ötletszerűen történik. Fantáziaszavak megalkotásakor a vállalatok gyakran arra is törekszenek, hogy az általuk képzett fantáziaszavak valamilyen belső kapcsolatban legyenek (utaljanak) a vállalatra, az árura

89