Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

IV. A védjegyekkel szemben támasztott törvényes kívánalmak (lajstromozást gátló okok)

jeggyé, így például „Badacsonyi Kéknyelű”, vagy „Soir de Paris”, alkalmasak a védjegyjogi oltalomra.

g) Az áru előállítási ideje ugyancsak nem lehet védjegy. Megjegyzendő, hogy ilyen törekvés elég ritkán fordul elő, leginkább csak a boroknál és egyes kölnifajtáknál tulajdonít a termelő vagy forgalombahozó jelentőséget az áru előállítási idejének, s csak ilyen szórványos esetekben vetődik fel a gondolat az áru előállítási idejének védjegyként történő lajstromozására. Egy meghatározott időpontnak megjelölésként egy bizonyos vállalat részére kizárólagossági joggal történő lefoglalása azonban a közösség érdekét sértené, és ezért lajstromozást gátló okot képez.

h) Az áru előállításának módja ugyancsak nem lehet védjegy. Ilyen megjelöléseknek védjegykénti lajstromozására aránylag ritkán történik próbálkozás. A közelmúltban mégis akadt egy állami vállalat, amely erre kísérletet tett, nevezetesen az „Ice finished made in Hungary” szavakat kérte védjegyként lajstromoztatni. Az Országos Találmányi Hivatal megtagadta a védjegyjogi oltalmat, mert ezek a szavak arra utaltak, hogy az árut a textiliparban szokásos finiselési eljárással készítik, vagyis az áru előállításának módját jelentik. Hasonlóképpen megtagadta az Drszágos Találmányi Hivatal a védjegyjogi oltalmat a krokett gyártására szolgáló burgonya és liszttermékekre vonatkozólag bejelentett „Croquettina” elnevezésre vonatkozólag.

6. ÁLTALÁNOSAN ISMERT VÉDJEGYEK

Egyes védjegyek a forgalomban annyira ismertté váltak, hogy azokról köztudomású, hogy egy meghatározott vállalat árui megjelölésére használatosak. Ezen általánosan ismert védjegyek számára a nemzetközi jog különleges jogvédelmet biztosít.

82