Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
IV. A védjegyekkel szemben támasztott törvényes kívánalmak (lajstromozást gátló okok)
a) Az áru elnevezése, illetőleg ábrája nem lehet védjegy. Például az a szó, hogy szappan, szappangyár védjegye nem lehet, vagy egy csapágygyár csapágy ábráját, egy cipőgyár cipő ábráját nem lajstromoztathatja a maga számára védjegyként. Ez a szabály magától értetődik, és a védjegyre vonatkozó jog kizárólagos jellegéből következik. Űj védjegyek konstruálása alkalmával mégis igen sok vállalatnál az a kívánság merül fel, hogy olyan védjegyet szeretnének választani, amely kifejezi a vállalat profilját. Ez az egyébként nem teljesen alaptalan kívánalom azonban ilyen nyers, durva formában nem teljesülhet. Elvileg helyes az a törekvés, hogy a védjegy valamilyen formában utaljon a vállalat profiljára, azonban ez semmiképpen sem történhet pusztán a vállalat által előállított termékek ábrázolásával, hanem csupán ennél sokkal finomabb eszközökkel, amelyekről a későbbiekben fogunk részletesen szólni. (VII. fej. 3. pont.) De nem is feltétlenül szükséges, hogy a védjegy a vállalat profiljával valamiféle összefüggésben legyen, mivel a csomagoláson, címkéken, katalógusokon, prospektusokon a vállalat tetszés szerint szerepeltetheti áruinak ábráit vagy bármilyen más, védjegykénti lajstromozásra nem alkalmas megjelölést a védjegy mellett. Védjegyjogi oltalmat, fokozott jogvédelmet azonban az ilyen megjelölések nem kaphatnak. b) Az Országos Találmányi Hivatal által minőségjelző tulajdonságuk miatt a védjegykénti lajstromozásból kizárt szavak: „Gerto” „Champion” „Divina” „Elit” „Gloire” „Magnificat” „Majestic” „ Record” „Solida” „Supra” és „Supra Special” 77
