Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
IV. A védjegyekkel szemben támasztott törvényes kívánalmak (lajstromozást gátló okok)
„Pilsner Urquell”-hoz hasonló „Pilsner Urbsquell” „Pilsner Urbräu”-hoz hasonló „Pilsner Erzbräu” Példák szóvédjegyek különbözőségére, ahol mindkét védjegy megkapta az oltalmat: „Tatra”-tól különböző „Dutra” (Szabadalmi Közlöny 1960. 273. old.) „Nivea”-tól különböző „Nea” „Maggi”-től különböző „Magister” „Magis”-től különböző „Magister” Ábrás védjegyeknél a hasonlóság, vagy különbözőség elbírálása kérdésénél ugyancsak az összbenyomás (a motívumok azonossága) a döntő. így pl. jobbranéző rókafejet ábrázoló védjegyhez hasonló egy jobbranéző hódfejet ábrázoló védjegy. Ilyen esetben a hasonlóság kézenfekvő. A relatív megkülönböztethetőség követelménye azonban ennél jóval tovább megy. Például a szarvas és az őz ábrázolása meglehetősen eltérő. Mégis mivel a fogyasztók a kétfajta védjegyet nem látják egymás mellett és a vásárlások alkalmával csupán emlékezetükre támaszkodnak, nem lesz célszerű olyan árura őz vagy antilop ábrájának lajstromoztatását megkísérelni, ahol egy másik vállalatnak ugyanarra az árura szarvas-ábrás védjegye van. Előfordult például a külföldi bírói gyakorlatban olyan eset, hogy egy exportőr zománcárukra két keresztbetett kard ábráját lajstromoztatta védjegyként. Versenytársa két keresztbetett puska ábráját lajstromoztatta a maga számára. A bíróság a két védjegy hasonlóságát állapította meg, és ezért a későbbi védjegyet (a keresztbetett puskákat) a védjegylajstromból töröltette. Kombinált (szó és ábra kombinációjából képzett) védjegyeknél a hasonlóság, illetve különbözőség elbírálása szem-69
