Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

IV. A védjegyekkel szemben támasztott törvényes kívánalmak (lajstromozást gátló okok)

donos közömbös magatartása folytán válik szabadjelzéssé. Ez történt például Magyarországon a Chartreuse, a Bakelit, a Perion, a Cellofán védjegyekkel.

c) Végül előfordulnak olyan esetek is, amikor a szabadalomtulajdonos nem gondoskodik arról, hogy a találmány elnevezését védjegyjogi oltalomban is részesítse, aminek folytán az elnevezés az ilyen áruknak a forgalomban szokásos elnevezésévé, vagyis szabadjelzéssé válik. Ez történt például a Diesel, Linóleum stb. elnevezések esetében, holott ezek az elnevezések a találmány szabadalmi oltalmi idejének lejárta után komoly üzleti előnyt jelenthettek volna a volt szabadalomtulajdonos számára. E szavak védjegyjogi oltalom alá helyezése esetében ugyanis azok a versenytárs vállalatok, amelyek a szabadalmi oltalmi idő lejárta után, amikor a találmány közkinccsé vált, dieselmotorokat, linóleumot stb. kezdtek gyártani, kénytelenek lettek volna az általuk előállított azonos árukat más elnevezéssel forgalomba hozni. Ez viszont árujuk forgalombahozatalát hosszú ideig megnehezítette volna, a volt szabadalomtulajdonosok számára pedig üzleti előnyt jelenthetett volna.

Nem egy esetben a védjegyek tulajdonosadnak keményen meg kell dolgozniuk azért, hogy bevezetett védjegyeiket továbbra is fenn tudják tartani, vagyis megakadályozzák, hogy az szabadjelzéssé váljon. Például szolgál erre az az eredményes harc, amelyet Magyarországon a „Dictafon” védjegy amerikai tulajdonosa, az „Aspirin” védjegy nyugatnémet tulajdonosa, az „Agritox” védjegy francia tulajdonosa folytat, hogy peres és peren kívüli eszközökkel megakadályozza a tulajdonát képező védjegy szabadjelzéssé válását.

Azt, hogy melyik megjelölés szabadjelzés és melyik nem, a mindenkori területi (országonkénti) és szakmai adottságok döntik el. Egy megjelölés, amely az egyik országban szabadjelzés, a másik országban teljesen ismeretlen és új

66