Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
III. A vállalat és a védjegy
a „Lampart” védjegyet is használni fogja, mivel a cégszöveg átvételének joga a védjegyhasználat jogát is magában foglalja. A szomszédos országok iparfejlesztésének figyelemmel kísérése során a védjegylicencia alkalmazására más példákat is találunk. A jugoszláviai Koparnában például 1959-ben új motorkerékpárgyár létesült, amelyet az osztrák Puch gyár által szállított dokumentációk, valamint nevezett műszaki tanácsai alapján rendeztek be. A jugoszláv gyár a technológiai leírásokkal és műszaki dokumentációkkal együtt a „Puch” motorkerékpárvédjegy használatának jogát is megszerezte, és az 1960. évi Budapesti Ipari Vásáron már egész sor „Puch” védjeggyel ellátott jugoszláv motorkerékpár szerepelt a jugoszláv kiállításon. Nyilvánvaló, hogy az általános ismert osztrák „Puch” motorkerékpárvédjegy használati jogának megszerzése az újonnan induló és a világpiacon ismeretlen jugoszláv motorkerékpárgyár termékeinek értékesítése szempontjából jelentős könnyebbséget és üzleti előnyt biztosított. A hazánkban érvényesülő külkereskedelmi monopólium elvéből következik, hogy külföldi vállalat csak a védjeggyel ellátott magyar áru exportját bonyolító külkereskedelmi vállalattal köthet szerződést magyar védjegy használatára. Ha a licenciaszerződés tárgya gyári védjegy, a külkereskedelmi vállalat bizonyára csak az iparvállalat meghallgatása után köti meg a szerződést. A védjegy használatának átengedési joga az önállóan exportáló vállalatokat is megilleti. Ezen az alapon engedélyezte például a Ganz—Mávag a „Ganz” védjegy használatát argentin társvállalata számára, megfelelő licenciadíj ellenében. Az államosítás előtti időkben a magyar ipar is használt külföldi védjegyeket licenciaszerződések alapján. Például a „Naxos” csiszolópapír-véd jegyek használatának jogáért a németeknek jelentős összegeket fizettünk. 59
