Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

II. A védjegy népgazdasági jelentősége

A magyar ipar választékának növekedésével, új gyártmányok megjelenésével a magyar védjegyek száma is évente körülbelül 150-nel gyarapszik. A felszabadulás óta az „Ikarus” és a „Medicor” röntgen védjegy vált a leghíresebbé. A legújabbak közé tartozik a „Berva”, a „Rába”, a Vörös Csillag Traktorgyár dömpereit jelképező „Dutra”, a Forte gyár fényérzékeny fotócikkeinek „Fortuto” védjegye, továbbá a Csepel Vas- és Fémművek új finomkohászati és híradástechnikai alapanyagainak jelzései, a „Vacuper”, a „Fermax”, a „Vacuvil” és a többiek. Különösen a gyógyszeripar ügyel nagy gonddal gyártmányaink védelmére, de a kohó- és gépiparban is több mint 200 védjegyet tartanak nyilván. Az Országos Találmányi Hivatal illetékes osztályán hangsúlyozzák, hogy különösen az ország exportjának fokozódásával növekszik a védjegyek jelentősége is. Ennek ellenére egyes iparágakban, mint például a könnyűiparban és az élelmiszeriparban, nem fordítanak kellő gondot áruik védj egy zésére: a könnyűiparnak például alig 50 védjegyezett árucikke van.” (Esti Hírlap 1961. március 24.)

. E kis kitérő után vizsgáljuk meg, bogy a védjegyek

í milyen szerepet töltenek be a szocialista gazdasági rendben a fogyasztók szempontjából.

A szocialista ipar és kereskedelem legfőbb törvénye a fogyasztók érdekeinek szolgálata. A védjegynek a szocializmusban betöltött funkcióiról szóló szovjet felfogás ismertetésekor már rámutattunk, hogy a szocialista társadalmi és gazdasági rendben a védjegy legfőbb feladata annak biztosítása, hogy a fogyasztók a védjegy segítségével az azonos szükséglet kielégítésére szolgáló különböző áruk közül ki tudják választani a saját szükségletük kielégítésére legalkalmasabb árut, valamint, hogy a védjegy alapján az áru minőségére vonatkozóan következtetéseket tudjanak levonni, így például, amikor a vevők „Ultra” vagy „Rapid” mosó34