Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

II. A védjegy népgazdasági jelentősége

Természetesen nem minden ügy kerül bíróság elé. Az is előfordult, hogy belga, valamint japán iparosok egy másik híres magyar védjegyet, az „Orion” védjegyet utánozták. Mihelyt az illetékes magyar szervek az említett belga, valamint japán vállalkozókkal szemben erélyesen felléptek, nevezettek abbahagyták a jogtalan használatot. Nyilvánvaló, hogy az „Orion” védjegyet is azért utánozták, mivel használata a világpiacon való ismertségénél, bevezetettségénél fogva jelentős gazdasági előnyhöz juttatja a védjegyet utánzó külföldi iparost vagy kereskedőt.

Sajnos nem minden vállalatunk járt el olyan szakszerűen és helyesen, mint az Egyesült Izzó vagy a Terimpex. Rossz példaként említjük meg papíriparunkat, amely a felszabadulás előtt közismert „Diadal” cigarettapapír védjegy oltalmi idejének lejártakor az Országos Találmányi Hivatalnál nem újította meg ezt a védjegyet. Ennek az lett a következménye, hogy ezt az ismert védjegyet — a magyar ipar mulasztását kihasználva — az olasz Modiano cigarettapapírgyár Magyarországon és nemzetközileg is a maga számára szerezte meg (egyébként teljesen jogszerűen és szabályosan). így lett a „Diadal” védjegy néhány évvel ezelőtt olasz védjeggyé. Ugyanígy, a magyar ipar mulasztása folytán szerezte meg magának Szíriában egy ottani üzletember a Telefongyár „TRT” védjegyének tulajdonjogát.

Ezek a példák elsősorban arra világítanak rá, hogy milyen komoly üzleti jelentősége van a védjegynek a kapitalizmus viszonyai között, hiszen az említett élelmes üzletemberek az első adandó alkalmat kihasználják, hogy a gazdátlanul maradt értékes védjegyet megszerezzék maguknak, és saját üzleti tevékenységük, profitszerzésük szolgálatába állítsák. Ezek a példák azt is mutatják, hogy az államosítás után a vállalatok védjegykérdéssel szemben tanúsított közömbösségéből milyen jelentős népgazdasági hátrányok származtak.

27