Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

XI. Reklám és védjegy

reklámozás költségei is. Igazolják ezt akár a belföldön reklámozott „Rapid”, „Opera”, „Salvus” védjegyek példái, akár a külföldön reklámozott „Tungsram”, „Globus” stb. védjegyek példái.

Reklámozási kérdésekben és a védjegyek reklámozásával kapcsolatban is célszerű, ha a vállalatok a Magyar Hirdető Vállalat (V. Felszabadulás tér 1.) segítségét és szakmai tanácsát veszik igénybe.

2. VÉDJEGY A KIRAKATBAN, FÉNYREKLÁMBAN, ÁRUMI NT A VÁSÁRON

Az eladni kívánt áruk konkrét bemutatása a legeredményesebb reklámtényezők közé [tartozik. Ezért a különféle reklámtényezők közül elsőnek a kirakattal foglalkozunk.

A bolt külső és belső megjelenése, kiképzése már önmagában véve, az áruk bemutatásától eltekintve is fontos reklámtényező. A bolt külső kiképzése (portál, kirakat) a bolt előtt naponta elhaladó, elutazó sokezer ember pillantásával találkozik, s ezért reklámozás céljára rendkívül alkalmas. A védjegyeknek főként a boltok külső kiképzésében, a portálok kiképzésénél jut szerepük. Igen dicséretes a Ruházati Boltnak az a törekvése, hogy egyes üzletein, így például Romeo férfiruha szaküzletének portálján körülbelül lxl méteres nagyságban két ruhagyár védjegyét szerepelteti. Nem nagy dicsőségére válik azonban a két ruhagyárnak, nevezetesen a Szegedi Ruhagyárnak és a Vörös Október Férfiruhagyárnak, hogy ily módon közszemlére tett védjegyeik sablonosak, semmitmondóak, megkülönböztető jelleggel alig rendelkeznek. Ezek a védjegyek bizony nem érdemlik meg azt a megbecsülést, amelyben a kereskedelem részesíti őket. Itt tehát a kereskedelem részéről megnyil-235