Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

X. A védjegy rokonai

alakú iparcikket tehát csak tulajdonosa állíthatja elő, és hozhatja forgalomba. Állami vállalatok esetében az ipari mintának elsősorban külkereskedelmi vonatkozásban van jelentősége (iparművészeti, népművészeti cikkek exportja). A szövetkezeti és magánkisipari szektorban azonban, ahol a szocializmus gazdasági viszonyai között is számottevő üzleti verseny folyik, a mintaoltalomnak belföldön is van gazdasági jelentősége.

A szocialista tervgazdálkodás viszonyai között az ipari mintaoltalom alatt álló különleges alakú iparcikkek nagymértékben segíthetik elő, hogy a fogyasztók az azonos szükséglet kielégítésére szolgáló árukat egymástól meg tudják különböztetni. Ezenfelül az ipari mintáknak kulturális szempontból, az iparművészeti alkotások védelme és az ipari formavédelem szempontjából is komoly jelentőségük van. {Balta: Ipari termékek külalakjának jogi védelme. Magyar Jog. 1960. 45—49. o.) Az ipari mintáké belföldi szerep mellett bizonyos külkereskedelmi jelentőségre tehetnek szert: ha a vállalatok, szövetkezetek az ipari mintákat külföldön is belajstromoztatják, úgy a mintaoltalom által biztosított kizárólagos helyzet folytán bizonyos gazdasági előnyökhöz juthatnak a külföldi piacon. így az ipari minták is elősegíthetik a vállalatok gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását.

228