Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
IX. A védjegy használata
védjeggyel jelenik meg. Ha ugyanis a gyengébben sikerült árura ugyanazt a védjegyet használják, mint a jó minőségű árura, a védjegybe vetett bizalom megrendül. A védjegy jó hírnevének megőrzése szempontjából tehát igen fontos, hogy ugyanaz a védjegy mindig csak egyfajta minőségű árun szerepeljen. A fogyasztók számára például igen kellemetlen meglepetést okozott, amikor a közelmúltban a „Kék-Vörös” védjegyű szappan, amelynél a védjegy ugyancsak egy bizonyos minőséget jelent, a szokásostól eltérő, gyenge minőségben jelent meg. Az ilyen eljárás árt és nem használ a védjegynek: ilyenkor a fogyasztó bizalma megrendül, és a megrendített bizalom visszaszerzése sokkalta nehezebb, mintha az ipar vállalja azt a pillanatnyi kis kellemetlenséget, hogy ideig-óráig, amíg a szokásos minőséget biztosítani nem tudja, védjegy nélkül vagy eltérő védjeggyel hozza forgalomba a terméket. A védjegyek helytelen használata esetén — ha a vállalatok ugyanazzal a védjeggyel váltakozó minőségű árut hoznak Jorgalomba — a védjegy gazdasági hatása visszafelé sül el: a védjegy nem serkentőleg hat az áru megvásárlására, hanem visszatartó hatást gyakorol. Külkereskedelmünk nem egy esetben volt kénytelen ennek a megállapításnak szomorú tanulságait leszűrni, nem egy országban zárkóztak el híres, jól bevezetett magyar védjegyekkel ellátott áruk megvásárlása elől azért, mert egy korábbi meg nem felelő minőségű szállítmánnyal abban az országban a védjegy értékét lerontották, a védjegy hírneve szertefoszlott, semmivé lett. Az ilyen esetekben a magyar külkereskedelem kénytelen volt a további exportlehetőségek biztosítása érdekében (ha a védjegy tönkretétele nem jelentette egyúttal az exportügyletek lehetetlenülését is, ami szintén nem ritka eset) semleges, védjegy nélküli árukat szállítani, vagy pedig 199
