Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)
VIII. Új védjegyek kialakításának technikája
Ezek a szempontok nyilvánvalóan csak a szocialista tervgazdálkodás viszonyai között, tehát belföldön érvényesülnek. Vannak azonban a védjegyek belajstromoztatása mellett szóló olyan szempontok is, amelyek minden társadalmi és gazdasági rendben, szocializmusban és kapitalizmusban egyaránt érvényesek és a védjegyek belajstromoztatása mellett szólnak. Ezek a szempontok indokolják, hogy a népgazdaság szempontjából jelentős védjegyeket külföldön is belajstromoztassuk. Melyek ezek a szempontok? A védjegyperek valamennyi országban annak a kérésnek tisztázásával kezdődnek, hogy ki a védjegy tulajdonosa, mióta használja a védjegyet és milyen árukra. Ezeket a körülményeket a védjegylajstrom adataival lehet a legegyszerűbben, a legolcsóbban igazolni. A lajstromozatlan védjegyek ezért a védjegyperekben a per megindításának pillanatától kezdve hátrányos helyzetben vannak. Csak igen költséges, nagy munkával járó és körülményes bizonyítási eljárás eredményeképpen lehet, sokszor pedig egyáltalában nem is lehet mindazokat a körülményeket bizonyítani, amelyek igazolása egy egyszerű védjegybizonyít ványnyal (kivonattal a védjegylajstromból) minden további nélkül megtörténhet. . A lajstromozatlan védjegyeket ezenkívül a legtöbb ország törvényhozása a belajstromozás elmulasztásának megrovásaként abban a hátrányban is részesíti, hogy számukra nem biztosít kizárólagos használati jogot; a kizárólagos használati jogot csak a belajstromozott védjegyek kaphatják meg. Nyilvánvaló, hogy vétkes könnyelműség, a társadalmi vagyon hanyag kezelésének tényálladékát megvalósító eljárás, ha egy értékes védjegy számára nem biztosítják a védjegyjogi oltalmat (a védjegy belajstromozásával), vagy hagyják, hogy egy értékes védjegy lejárjon. Ennek a mulasz-13 a védjegy 193
