Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

VIII. Új védjegyek kialakításának technikája

belajstroraozóját terhéli: ha elmulasztotta az előzetes kutatást, az ebből származó gazdasági és jogi hátrányokat neki kell vállalnia, azok bekövetkezéséért az Országos Találmányi Hivatalt nem okolhatja.

Amennyiben az Országos Találmányi Hivatal a lajstromozási kérelemmel kapcsolatosan valamilyen hiányosságot észlel, a bejelentőt (a kérelmező vállalatot) végzéssel felhívja az észlelt hiányok pótlására, és a végzésben foglaltak teljesítésére határidőt tűz ki. A hiánypótlásra szóló felhívás teljesítése után az Országos Találmányi Hivatal a védjegyet belajstromozza a védjegylajstromba, és erről védjegybizonyítványt ad ki.

A védjegylajstrom a telekkönyvhöz hasonlóan nyilvános könyv, amelybe bárki betekinthet. A védjegylajstrom a védjegyre vonatkozó legfontosabb adatokat tartalmazza: magát a védjegyet, annak tulajdonosát, a bejelentés (megújítás) napját, azokat az árukat, amelyekre nézve a védjegyet bejelentették, s ha a védjegy nemzetközi oltalom alatt is áll, úgy az erre vonatkozó feljegyzést.

Ha az Országos Találmányi Hivatal a védjegy belajstromozásának olyan törvényes akadályát látja, amely hiánypótlással sem hidalható át, úgy a belajstromozást végzéssel megtagadja. A belajstromozást megtagadó ezen végzés ellen az Országos Találmányi Hivatal Iparjogvédelmi Tanácsához van helye jogorvoslatnak, amely Iparjogvédelmi Tanács másodfokon dönt.

A másodfokú határozat ellen a Budapesti Fővárosi Bírósághoz lehet tovább fellebbezni, amely azután véglegesen dönt a védjegy belajstromozásának megengedhetősége vagy megtagadása tárgyában.

Nyilvánvaló, hogy a jogorvoslati eljárás bármely szakáról legyen is szó, ajánlatos, hogy a vállalat szakemberrel képviseltesse magát (Danubia Szabadalmi Iroda, magántevékeny189