Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

VIII. Új védjegyek kialakításának technikája

1. A VÉDJEGY KITALÁLÁSA

Új védjegyek kitalálására legcélszerűbb versenypályázatot kiírni, amelyen a vállalat valamennyi dolgozója részt vehet. Ha a védjegyet exporttermékre akarják bevezetni, a pályázaton az exportprofil szerint illetékes külkereskedelmi vállalat valamennyi dolgozója is részt vehet.

Az egyszerűség kedvéért példaként a Salgótarjáni Acélárugyár által új védjegy kitalálására kiírt versenypályázat feltételeit ismertetjük.

Versenypályázati felhívás

A 9.015/1959. KGM—KKM. sz. utasítás alapján vállalatunknak — különös tekintettel fokozódó exportunkra — gyári védjegyeket (emblémákat) kell kialakítania. Ezért vállalatunk vezetősége úgy határozott, hogy a vállalat által előállított export termékek hírnevének fokozása érdekében pályázatot ír ki két gyári védjegy kialakítására. Az egyik védjegy a kovácsoltárura, a másik pedig a hidegárura vonatkozólag lesz felhasználva.

Feltételek:

A védjegy lehetőleg olyan ábra vagy ábrával kombinált szó legyen, amely a külföldi vevő emlékezetében megmaradhat. Előnyös, ha az ábra és a szó értelme között valami összefüggés van, a szó lehet idegen nyelvű is, de lehet fantáziaszó is. A javaslatot a megrajzolt ábrával együtt kell előterjeszteni, az elbírálás alapját azonban nem a rajz kivitelezése, hanem az ötlet képezi. Nem lehet a javasolt szó minőségjelző (pl. super, prima), nem lehet a gyár vagy az exporttermék ábrája vagy elnevezése (szeráru, szeg), nem utalhat a termék előállítási helyére, idejére, módjára (pl.: Salgótarján, 1960).

Résztvevők:

A pályázaton részt vehet a vállalat valamennyi dolgozója, kivéve a bírálóbizottság tagjait. A vállalat dolgozóival egyenlő feltételek mellett vehetnek részt a pályázaton a Ferunion Műszaki Külkereskedelmi Vállalat dolgozói is.

172