Vida Sándor: A védjegy és az ipari termékek értékesítése (Budapest, 1962)

VII. Védjegylélektan

ról a legmagasabb minőség jut eszünkbe), ,,Zamako” tápszer, „Stella” (magyarul csillag, olasz) női harisnya, „Persuasion” (magyarul: meggyőzés, francia) melltartók, „Wasserkönigin” (magyarul: vízikirálynő, nyugatnémet) szappan, „Arabella” (nyugatnémet járművek), „Je sens, Paris” (magyarul: Párizst érzem, francia) illatszer, „Rotkäppchen” (magyarul: Piroska, keletnémet) borok, „Feerie du ciel” (magyarul: égi tündérjáték, francia) tűzijáték, „Remerciez . . . en offrant” (magyarul: úgy hálálja meg, . . - hogy ajándékoz, francia) csokoládé, „Uneeda” (fonetikus írásmódból helyes angol írásba áttéve: you need a, magyarul: „Önnek szüksége van egy” . . . t. i. egy kekszre, amerikai) keksz.

b) Mozgást ábrázoló védjegyek

A mozgást ábrázoló védjegyek a dolog természeténél fogva ábrás és kombinált védjegyek.

A mozgás, a cselekmény ábrázolásával az ilyen védjegyek konstruktőre nagyobb lélektani eredményre pályázik, mint a puszta felismerhetőség és az emlékezeti hatás. Az ilyen védjegyeknek figyelemfelkeltő hatásuk van, miért is ezek a védjegyek az általuk kiváltott lélektani hatás tekintetében közelállnak a reklámhoz. A mozgást ábrázoló védjegyek az általuk kiváltott fokozottabb lélektani hatás folytán kiemelkednek a többi védjegy köréből, azoknál lényegesen értékesebbek.

A német Roloff élettelen tárgyakat, embereket, tájképeket ábrázoló plakáttervekkel kapcsolatosan végzett lélektani kísérletei azt igazolták, hogy az olyan emberábrázolások, amelyek cselekményeket (mozgást) ábrázoltak, bárom és félszer jobban felkeltették a figyelmet, mint a nyugvó tárgyakat vagy helyzeteket ábrázoló plakáttervek. (H. P. Roloff: Experimentelle Untersuchung der Werbewirkung von Plakatentwürfen. Leipzig, 1927. 25. o.) Véleményem szerint ezt a lélektani megállapítást az ábrás és kombinált véd-148